Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schweitzer Gábor: A "zsidóbérenc". Adalékok Molnár Kálmán közjogász professzor pályaképéhez

Schweitzer Gábor

vagy írásomban imparlamentáris kifejezést a számból vagy toliamból ki nem eresztettem. De az októbrista pökhendiségnek magyarán kell megjelelni. Kimondom hát, ami a szívemen van. Minden jóhiszemű becsületes meggyőződést tisztelek. De az októbristák túlnyomó többségét — vezetőiket pedig kivétel nélkül — sem jóhisveműnek. sem becsületesnek nem tartom. [...] Vagy nekik, vagy nekünk pusztulni kell. Mindenesetre kívánatosabb a halál velük szemben, mint a szégyenteljes élet az ő becstelen, dögletes légkörükben. Hazaárulás egy nemzet ezeréves történetében többször is előfordulhat. De hogy ugyanazon emberöltő alatt, ugyanazok a személyek kétszer hagát bocsáthassanak áruba, - hát ennyire mégsem bárgyú éspulya a mai nemzedék”}x

Az 1920-as és 1930-as években Molnár Kálmán több írása is foglalkozott a zsidó hallgatók felsőoktatási intézményekbe történő bekerülését megnehezítő 1920. évi XXV. te. értelmezésével. A liberális tanszabadság garanciális elvét megszorító törvénycikk elfogadása óta érvényesülő egyetemi és főiskolai numerus clausust a trianoni békediktátum következményeként értékelte, hiszen a békeszerződés Magyarországra erőszakolta a „faji kisebbségek jogi kategóriát”, ezáltal pedig megteremtette a „faji arányosítás” jogalapját és lehetőségét is. A Trianon előtti magyar jog — mutatott rá - nem ismerte a „faji kisebbség” fogalmát, lehetedenség is lett volna beilleszteni a jogrendbe a hallgatók kontingensének „fajok” szerinti megosztását, hiszen az a „magyarjogrendszellemével”összeegyeztethetetlen lett volna.11 12 Nézetei az idő múlásával annyiban változtak, amennyiben a fajelmélet térhódításának időszakában határozottan szembefordult a zsidóság „faji” besorolásával. A zsidótörvények idején keresztény meggyőződésének megfelelően és a közjogi hagyomány alapján is a zsidóság felekezeti jellegét hangsúlyozta. A zsidóság gazdasági és társadalmi térfoglalásáról alkotott elmélet ugyanakkor — amelyet a törvényhozás a ’30-as évek végén a zsidótörvények legitimációjához is felhasznált — Molnár Kálmán felfogásától sem ált messze, jóllehet a zsidóság térfoglalásának visszaszorítását nem jogi eszközökkel kívánta elérni.

III.

Az előzmények ismeretében mégis milyen körülmények hatására lépett Molnár Kálmán a „ zi^ébérencek ” sorába? Ismételten őt idézzük: ,Mz a keresztény légkör, amelyben éltem és élek, szükségképpen szembeállít minden olyan mozgalommal vagy vezérrel, amely, vagy aki a cégérül használt keresztény jelszót kompromittálja, a keresztet: a megváltás és isteni szeretet szent jelvényét különböző formákba torzítva, Zagyva programjának olcsó népszerűsítése céljából a gyűlölet szimbólumává teszi” - fogalmazott időskori feljegyzéseiben.13 Szimbolikus fordulópontot az 1933-as esztendő jelentett, amikor a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallhatók Országos Egyesülete (MIEFHOE) pécsi tagozata kérelmére a pécsi egyetem rektora Molnár Kálmánt kérte fel az egyesület tanárelnökéül, aki a felkérést — a szélsőjobboldali diákok nem kis felháborodására - elfogadta.14 Előbb a

11 Az októbristák! Egri Népújság, 1923. november 7. Újraközölve: i. m. 24-25.

12 Molnár Kálmán: Numerus clausus, tanszabadság, jogegyenlőség. Dunántúl, 1928. február 23. Újraközölve: Óvatosan a jelszavakkal. Molnár professzor, a zsidókérdés és a magyar ifjúság. Pécs, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., 1934. 33.

13 Molnár Kálmán: Zsidóbérenc lettem !??, de nem ennek születtem! MTA Könyvtára Kézirattára, Ms 6218/9.

14 Schweitzer József: A pécsi izraelita hitközség története. Budapest, 1966. 119., továbbá Rozs András: „Zsidókérdés”, németellenesség, nemzetiségek. (Ideológiai vonatkozások a Turul Szövetség pécsi

64 SÁROS PATA KI FÜZETEK 2012/2