Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Párhuzamok és hatások az első keresztyén egyházközségek és a zsidó hitközségek szervezetének fejlődésében/működésében
PÁRHUZAMOK ÉS HATÁSOK keresztyén közösségekben, s a keresztyén közösségben megjelenő tisztségek és a zsinagógái tisztségek görög elnevezésének és a feladatköröknek az összevetésével kívánja igazolni nézeteit. 10 11 Amint az a fenti forrásokból látható, az eddigi tudományos vitát a katolikusok és a protestánsok között főleg az jellemezte, hogy a meglévő — kétségtelenül hiányos, bizonytalan eredetű — források alapján van-e bibliai alapja a katolikus egyház hierarchikus, püspöki vezetésre épülő egyházszervezetének vagy sem. Mindkét fél a saját álláspontját igazolandó keresett érveket és ellenérveket. Az előkerülő qumráni iratok alapján sem sokat változott a helyzet, legfeljebb egy- egy terület új megvilágításban került újabb vizsgálat alá. E tanulmány — már csak terjedelmi korlátok okán sem — nem vállalkozhat arra, hogy eddigi kutatásokat áttekintve, azokat teljes egészében értékelve „igazságot tegyen” ebben a vitában. Hangsúlyozni kell azonban — amint arra az Újszövetség kánon keletkezése kapcsán a legújabb kutatási eredményeket összefoglaló Karasszon István, értékelve B.S. Childs áttekintő munkáját a kánonkritikai kutatásokról11 rámutat—, hogy az interkanonicitás értelmében „a kánonban fellelhető iratok és tradídók (kiemelés tőlem: Sz.B.) egymás mellé állítása, összehasonlítása és kiértékelése óhatatlan feltétele a helyes megértésnek. Ennek híján - írja Karasszon — az történik, amit igen gyakorta látni is: ti. hogy a Bibliaolvasónak minden textusról ugyanaz jut az eszébe, s néha a teológiai belemagyarázás fényévnyi távolságra röpíti az olvasót a Biblia üzenetétől.”12 Karasszon István J. A. Sanders-t idézve arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az Újszövetség kánon iratai úgy és csakis úgy kerültek a gyűjteménybe, s ezáltal normatív összefüggésbe, „ha ezeket egy közösség őrizte, interpretálta, reinterpretálta (átértelmezte) és mindig saját helyzetére aktualizálta (kiemelés tőlem: Sz.B.)13.” Nem eshetünk hát Markion hibájába, és ne próbáljuk zsidódanítani az őskeresztyén gyülekezetek gondolkodását, életét és kezdeti szervezeteinek működését! „Izrael joga vallásos jog, tulajdonképpen vallásos alapokon nyugszik, s legitimációja az isteni kijelentés.”14 A keresztyénné vált zsidók egyistenhitének új értelmezése a krisztusi tam'tások fényében az átértelmezett és saját helyzetükre aktualizált normatív keretei között teljesedett ki. Mindezért a források értékelése során alapvetően nem a különböző nyelvű elnevezések összehasonlítása, 10 Erdő Péter: i.m. 81. 11 B.S.Childs: The Canon in Recent Biblical Studies. Reflections on an Era, in: Canon and Biblical Interpretation, Grand Rapids 2006, 33-57. Idézi: Karasszon István:^ bibliai kánon kérdéseim u.ő. Az Ószövetség másik fele. Sapientia Főiskola — L’Harmattan Kiadó Budapest, 2010. 25. 12 Karasszon István: i.m. 25. 13 J.A.Sanders: Canon and Community. A. Guide to Canonical Criticism, Philadelphia 1984. idézi: Karasszon István: i.m. 24. 14 Karasszon István: Az Ószövetség fényei. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó 2002. elektronikus kiadás: http://www.tankonyvtar.hU/hu/tartalom/tkt/oszovetseg-fenyei/chl0.html#id510043 A 274. számú lábjegyzete szerint: Ezt fejti ki igen szépen F. Horst, Recht und Religion im Bereich des Alten Testaments, EvTh 16, 1956, 49-75. old.: „Aber der Preis auf das, was in Israel Recht und Entscheid, Satzung und Weisung ist, ersteht darum, weil es für Israel den Preis auf die offenbarende Nähe Gottes gibt.” Itt elsősorban a deuteronomista teológiájára kell gondolnunk. 2012/2 Sárospataki Füzetek 45
