Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A gazdasági erkölcs alapjai a Mózes első könyvében
A GAZDASÁGI ERKÖLCS ALAPJAI mint az lMóz 21-ben és 26-ban az ún. kútvita kapcsán. Mindegyik tipikusan az atyák életmódjával függ össze és abból érthető. Ugyancsak az atyák életmódjának felel meg a probléma megoldása is, az, hogy egy ilyen helyzet csakis két érdekcsoport szétválásával végződhet. Kisállatokat tartó és vándorló embercsoport ugyanis nem nőhet egy bizonyos létszám fölé, mert állataik számára egyszerre nem találnak megfelelő legelőt és ivóvizet. A közgazdaságtan Garret Hardin amerikai ökológus elnevezése nyomán ismeri a „közlegelők tragédiája”20 kifejezést. Hardin szerint ugyanaz a legelőterület ugyan rövidtávon nagyobb haszonnal eltarthat több állatot is, mint amennyire valójában képes, de a mohóság — ha több állat tartása történik az optimális létszámnál — távlatosan mindenkit veszélybe taszít, mert a föld termőereje kimerül. A tanulmány szerzője a közlegelő példájával teszi érthetővé és szemléletessé azt a tételt, hogy minden erőforrás addig működhet optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. A felhasználók egyikének a szabálytalankodása annak az egynek egy ideig nyereséget hoz, míg a többi szereplő számára alig érzékelhetően romlik a helyzet. Ha több résztvevő tartósan figyelmen kívül hagyja, hogy a megélhetésük, ill. profitszerzési lehetőségeik milyen kereteken belül teremthetők meg, a „közlegelő” kimerül, krízishelyzet áll elő. A krízis tünete az Ábrahám-Lót történetben a pásztorok vitája volt a legelő és az ivóvíz miatt. Az egyeden, békességgel kivitelezhető megoldás, ha egy csoport a főcsoportból kiválik, s másutt önálló életet kezd. A közérdek megszegése hozhatott volna ez esetben is pillanatnyi hasznot, de hosszú távon mindenki kárvallottja lett volna. Ez a felismerés vezette Ábrahámot arra, hogy visszalépjen, s messzebb lásson a szabályok megszegésének pillanatnyi hasznot hozó megoldásánál. A bibliai elbeszélés különlegessége abban van még, hogy a leglényegesebb dolog végül is hiányzik belőle: a vita ábrázolása. Csak megemlítődik, hogy volt valami nézeteltérés, de részletezését nem találjuk. Erre rögtön következik a megoldás is; a vita befejezése. Hasonlóképp van feloldva a 21. és a 26. részben ábrázolt vita is. Egy korábbi, mára már ismereden stádiumban valószínűleg szó lehetett az okról és a vita levezetéséről is. Minél hosszabb időn át hagyományoztak át egy elbeszélést, annál inkább elhalványultak idő múltával az egyes részletek. Nem érdekes már többé az, hogy ki kezdte el a vitát, hogy ki mit mondott egészen pontosan; hogy miként alakultak az események tovább; és hogy esedeg milyen károk keletkeztek egyik vagy másik oldalon a vitából, hanem a vita feloldása a lényeg. De éppen az elbeszélés erősen redukált mivolta utal arra, hogy lenni kellett korábban egy előtörténetnek, amelyben a részletek erősebbek, színesebbek és konkrétabbak voltak. Manapság nem ismereden jelenség a gazdasági életben, hogy akik monopolhelyzetet akarnak maguknak teremteni, tönkretesznek működő infrastruktúrát. Ennek sokféle megjelenési formája van; a háborútól a privatizációig minden. Az lMóz-ban találkozunk azzal a jelenséggel, hogy Izsák Gérárban kiásatta azokat a kutakat, amelyeket a filiszteusok betemettek Ábrahám idejében (26,18). így is lehetedenné lehet tenni egy közösséget, hogy megsemmisítik az élet, a boldogulás legalapvetőbb feltételeit. A kutak betemetése után nem Ábrahám szabta meg most már az állatok árát, hanem kiszolgáltatott helyzetbe került (v. ö. Bír 6,3). Hasonlóan, 20 Hardin, Garret J.: The Tragedy of the Commons, Science 162. 1968; Id. még: http://hu.wikipedia.org/ wiki/A_közlegelők_tragédiája 2012/2 Sárospataki Füzetek 39
