Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A gazdasági erkölcs alapjai a Mózes első könyvében
Fodor Ferenc asszonyait, mert tudták, hogy nincs kihez fellebbezniük az igazságuk keresésében. Nem mennyei lényeknek kell tehát értelmezni az „Istenek fiai” kifejezést. Azok húsvér emberek voltak, de olybá tekintették magukat, s a kisemberek is úgy tartották őket számon, hogy fölöttük semmi hatalmasság nincs, csak a csillagos ég. Kihez apellálhatnak azok a leányok, akik akaratukon kívül, kényszerből állnak az utak mentén és árulják a bájaikat? Akik futtatják őket, úgy rendelkeznek fölöttük, mint valami tárggyal. Ugyancsak az őstörténetek köréből való Nimród példája, aki „nagy vadássz volt a% Úr előtt” (lMóz 10,9). Nevének jelentése: „lávyidjunk fii.” Nem egyszerű vadászat volt az ő tevékenysége, hanem embervadás^atú Mindezt az Örökkévaló előtt végezte, (mrr ■osb), ami ezen a helyen nem csupán vagy nem elsősorban jó értelemben vett Isten előtti — coram Deo — tevékenységet jelent, hanem az Örökkévaló előtt, mintegy arculcsapásképpen, az Örökkévaló ellenében, vele szembehelyezkedve. Az előző példa is és ez is embervadászat. Közös a kettő abban, hogy egyik esetben sincs a kárvallott ember abban a helyzetben, hogy az igazsága érvényesítésére jogi fórumot kereshetne. Mai történet ez. Hová folyamodhat ma valaki, ha közük vele, hogy holnap munkanélküü lesz, vagy elárverezik a házát a feje felől? Az Ószövetség vallja, hogy az embernek az a ténykedése, amit ma gazdasági tevékenységnek nevezünk, nem nélkülözheti Isten jelenlétét.18 19 Az Isten nélkül vállalkozó ember szánalmas karikatúrája a Bábel torony építésének története (lMóz 11,1 kk.). Az Istent meüőző ember vállalkozói közössége egységét önmagában látja, bizodalma abban van, hogy egy nyelvet beszél, hogy egységben vannak. Az egységből sokszínűség, az Istent meüőző, önző egymással-ból egymás, sőt egymás ellen lett, szétszórattak és összezavarodott a nyelvük: kialakult nemcsak a nemzetek nyelve, de létrejött a generációk nyelve, a szakmák, a gazdasági és poütikai érdekcsoportok nyelve. Ha mindenki a saját nyelvén szól, nem érti a másikat akkor sem, ha ugyanazon anyanyelvet beszéü. A Genesis további fejezeteiben úgy látjuk, hogy Ábrahám elhívásával Istennek egy nagy vállalkozása kezdődött. Az ethosztalansága miatt atomizálódott embervilágot össze akarja gyűjteni Ábrahám magvában, hogy a vele kötött szövetség alapja legyen e választott közösség erkölcsi döntéseinek. A gazdasági ethosz szép példáját látjuk abban, ahogyan Ábrahám és Lót útja szétvált egymástól. A szétválást a szentíró úgy magyarázza, hogy „nem bírta meg őket a% a főid, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk volt és nem lakhattak együtt” (lMóz 13,6). Ábrahám ebben a válságos helyzetben meghagyta Lót számára a lehetőséget, hogy ő válasszon legelőt. Ezt ő meg is tette. Kiválasztotta magának a Jordán menti dús legelőjű területet. Abrahám és Lót útja tehát elvált egymástól (11. 12. 18). Abrahám hagyta, hogy Lót a jobbik részt válassza. Szó van itt tehát egy vitáról, aminek a lényege az élettérre és a megélhetésre megy ki. Ugyanazzal a sémával van dolgunk, 18 Ld. Keil, Carl Friedrich: Genesis und Exodus, Biblischer Commentar über die Bücher Mose’s, Dörfling und Franke Leipzig, 1861, p. 111. Az elbeszélés menetét megtöri az lMóz 10,9 verse. Az itt szereplő T3 To: értelme több annál, ami az ókori világban az uralkodók tevékenységéhez tartozott, hogy védelmezniük kellett közösségeiket az ellenük támadó vadállatokkal szemben. Kálvin a Genesis kommentárjában azt mondja róla, hogy erőszakos ember volt, aki közelebb állott az állatokhoz, mint az emberekhez (Calvin, Johannes: i.m. p. 142.). 19 V. ö. Kálvin János: Institutio IV 20,5; Barth, Karl: Dirchliche Dogmatik, IV/4., EVZ-Verlag Zürich 1967., pp. 143.; Busch, Eberhard: Reformiert, Profi einer Konfession, TVZ-Verlag Zürich, pp. 121. 38 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2012/2
