Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Hiábavalóság? - Prédikátor 3,11
Börzsönyi József HIÁBAVALÓSÁG? Prédikátor 3,11 K ét ellentétes véleményt állíthatunk egymással szembe a Prédikátor könyvéről. Az egyiket a hagyomány Heinrich Heine-nek tulajdonítja, aki így jellemezte a könyvet: „Das Hohelied der Skepsis”. Bár később Friedrich Ellermeier kiderítette, hogy Heine ezt a megállapítást nem a Prédikátor, hanem Jób könyvére tette, mégis megfogalmaz egy olyan álláspontot, amelyet sokan osztanak, ha esetleg nem is ezekkel a szavakkal mondanák. A másik, ezzel ellentétes vélemény a neves ószövetségestől, Franz Delitzschtől származik, aki a „Das Hohelied der Gottesfurcht” megjelölést adja a Prédikátor könyvére.1 Vajon melyik vélekedést fogadhatjuk el? Vagy esedeg egyszerre mind a kettőt? Milyen irányt mutatna ebben egyeben vers, a 3,11? Éppen erről a versről jegyzi meg, különösen is a vers első feléről Lauha, hogy ez egy crux interpretum.1 2 Ellermeier a problémát az □‘TIB értelmezése körül látja, ami körül a fantázia tobzódása figyelhető meg. Úgy véli, hogy aki a témát kimerítően fel akarja dolgozni, annak arról terjedelmes munkát kell készítenie.3 A kérdés kimerítő feldolgozása nem a mostani alkalom feladata, de a problémák megnevezése és egy megoldási javaslat a mostani keretek között is elérhető. Az d7)3 jelentésének a vizsgálata természetesen megkerülheteden, még ha a megoldást nem is egyedül ezen a területen találom. A teljes vers, illetve a mondat egésze és a kötőszó szerepe, értelme szintén fontos része a helyes értelmezésnek. Ezzel a verssel ugyanis az egyik olyan területhez érkezünk, ahol a Prédikátor álláspontja, az emberi életről megnyilatkozó felfogása megmutatkozik. Választ találunk arra a kérdésre is, hogy hol van hát a Prédikátor helye a bevezetésben említett végletek között. Az oblJJ fogalmának meghatározásával többen is foglalkoztak. Alapvető tanulmányt készített róla Ernst Jenni teológiai disszertációjában még 1953-ban.4 Vizsgálatának és eredményeinek összefoglalása azonban megtalálható a Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament5 második kötetében, ahol a fogalom magyarázatát szintén Jenni írta. Bár a címszó mellé az örökkévalóság (Ewigkeit) jelentést írja, de elmondja, hogy semmiképpen sem valami filozófiai időfelettiséget kell 1 Lauha, Aarre: Kohelet. Neukirchen, 1978. 22.p. 2 i. m. 68.p. 3 Ellermeier, Frierich: Qohelet. Teil I. Abschnitt I. Untersuchumgen zum Buche Qohelet. Herzberg, 1967. 310. p. 4 ZAW 1952. 197-248 pp. ZAW 1953. 1-35. pp. 5 Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament. Band II. München — Zürich, 1976. 228-243 col. 2011/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 21
