Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Békési Sándor: Hit, hitvallás és egyéb tabutémák
Békési Sándor HIT, HITVALLÁS ÉS EGYÉB TABUTÉMÁK1 A zzal az állítással kezdem, hogy a hit esztétikai kategória. A hit esztétikájának megismerése a teológiai esztétika lényegéhez és létjogosultságához vezet el bennünket. A vallásos tapasztalat kinyilvánítása maga a hitvallás, amely — az ismeretes, rövid meghatározás szerint - Isten kijelentett Igéjéből nyert hitismeret.1 2 Ha tovább vizsgálódunk a hitvallás körülírásában, s amikor azt olvassuk, hogy a hitvallásnak „önmagában nincs értelme és nincs élete, hanem csak az Ige által, amelyből támadt, mint emberi visszhang az Isteni szórd’,3 — akkor talán nem tartjuk már annyira lehetedennek az esztétikummal való kapcsolatát. Különösen akkor nem, ha az az Isten tettére rezonáló emberi visszhang nem puszta dadogás csupán, hanem az új teremtés rendezett szimbóluma, amelyet a régiek carmen-nek hívtak egyes hitvallásos formulák ritmikus prózája miatt.4 Azonban korántsem a hitvallások külső formájának stilisztikai szempontból való értékelése fontos a számunkra, hanem magának a hitvallásnak tartalmát kibontó motívum esztétikai vizsgálata. A hitvallásban a legszembeötlőbb jellegzetesség a személyessége. Az érintett szubjektum reagálása ez még akkor is, ha nemcsak egyénről, hanem hasonlóan érintett közösségről van szó, mint Isten választott népe, Izrael, vagy másképpen mondva: az egyház esetében. Egyedisége és személyessége folytán a hitvallás sohasem egyetemes, legfeljebb az ugyanolyan érintettségű közösség, és azon belül mindenképpen a személy legfontosabb ügye. Másoknak, az úgynevezett kívülállóknak: a gójímnak vagy a pogányoknak érthetetlen — vagyis józan ésszel föl nem fogható megnyilvánulás, amelyet a népi vallásosság, vagy idegen religio világába sorolnak. A hitvallónak azonban egzisztenciális kérdése az, amit megvall. A hitvallás eredetileg és lényegileg tehát nem formula, hanem személyes hitvallás aktus-, magyarán: (hit)vallásos élet.5 A hitvallás személyességének másik jellemzője az, hogy az érintett szubjektum 1 A Tiszáninnen Református Egyházkerület 2011. április 6-i lelkésztovábbképző napján elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Nagy Barna: Bevezetés a II. Helvét Hitvallásba. In A Heidelbergi Káté. A Második Helvét Hitvallás. Budapest, 1981,83. p. 3 U.o. 83-84. p. 4 Vanyó László: 'bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe. Budapest, 1998, 56. p. 5 Carl Andersen, Adolf Martin Ritter (hrsg.): Handbuch der Dogmen-und Theologiegeschichte 1. kötet. Göttingen, 1999, 87. p.; Edward Thurneysen: Lebendige Gemeinde und Bekenntnis. München, 1935, 7. p.; Johannes Wirschung: Bekenntnisschriften. In Theologische Realenzyklopädie. Bern, New York, 5 (1980) 488. p.; Ravasz László: Kis dogmatika. Budapest, 1990, 7-9. p.; A továbbiakban a vallást éppen nem a religio, hanem a magyar jelentés, a confessio', hitvallás értelmében használom. Vö.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 3.kötet. Budapest, 1976. 1079. p.: vallás: tanúságtétel, hit; Francisco Pá- riz Pápai, Dictionarium Latino-Hungaricum. Szeben, 1767, 130.p.: confessio: vallás, vallás-tétel', 479. p.: religio: Isten-tisztelet. 2011/1 SÁROSPATAK! FÜZETEK 87
