Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - A. Molnár Ferenc - Oszlánszki Éva: A Szenci Molnár Albert fordította zsoltárok szöveghagyományának kérdéséhez

A SZENCI MOLNÁR ALBERT FORDÍTOTTA ZSOLTÁROK SZÖVEGHAGYOMÁNYA többségében pedig láb- vagy végjegyzetben kellene magyarázni őket. (Mai énekes­könyvünkben a zsoltároknál csak két szómagyarázat van lábjegyzetben.) Csomasz Tóth módosításainak egy része, úgy látjuk, elfogadható, javallható, nem egyszer azonban szerencsésebb lenne visszaállítani az eredeti szöveget, vagy másutt és más­féle igazítást is tenni. Igaz, régi irodalmi szövegeket általában nem szokás módosí­tani, az egyházi énekeket azonban némileg másképp kezelik, bennük — énekesköny­veink tanúsága szerint is — már több száz éve előfordulnak módosítások. Ugyanakkor kívánatosnak tartanánk egy olyan egyházi énekeskönyv összeállítását is, amelyben Szenei Molnár Albert zsoltárainak eredeti szövege változatlanul szere­pel, hasonlóan az irodalmi és/vagy a tudományos kiadásokhoz. Tudjuk, hogy álláspontunk, javasolt gyakorlatunk, amely szintén egy általáno­san használt leendő nép- vagy közénekeskönyvre vonatkozik, nem problémában, hanem egy a lehetségesek közül. S megértjük és tiszteletben tartjuk a más, eltérő véleményeket is, illetve vizsgálódásainkat vitaanyagnak is tekintjük. Részünkről is azt gondoljuk azonban, hogy ha a Szenei Molnár-zsoltárversszakokból az említett okokból — és a szöveg érthetőségére, folyamatosságára szintén ügyelve — elha­gyunk, a ma emberének már félreérthető, idegen szavakat, szöveghelyeket mérték­kel és jó okkal esetenként kiigazítunk, azzal végül is ennek az értékes szöveghagyo­mánynak a szélesebb körű tovább örökítését segítjük elő. Akármilyen szempontból is nézzük azonban a Szenei Molnár-zsoltárok szöveg- hagyományát, a mai énekeskönyv szövege és gyakorlata nyilván figyelemre méltó, tanulságos. Ezért munkánkba nyelvtörténeti aspektust is bevive a Szenei Molnár fordította zsoltárok eredeti szövegét táblázatszerűén összevetettük az énekeskönyv- belivel. S minden eltérést jelöltünk. A pusztán a természetes nyelvfejlődésből vagy a nyelvjárási vonások kiküszöböléséből adódó különbségeket (pl. ki > aki, szí­vekben > ínyükben) kurzív, az ezeken kívüli (viszonylag nagyobb) változtatásokat, a kihagyásokat is, félkövér betűtípussal jelöltük. A zsoltárok végén pedig az összeha­sonlítás több helyét kommentáltuk. Az összevetés már teljesen elkészült, a kom­mentárok pedig a 1—15. és a 106—121. zsoltárokhoz, tehát összesen harminchoz. Munkánkat (más elfoglaltságaink mellett) folytatjuk, és belátható időn belül az egy­házi illetékeseknek is rendelkezésére bocsátjuk. Az összevetésben a baloldali táblá­zatokban az eredeti, de modernizált helyesírású (a hangalakot azonban megőrző) szöveg áll. Lelőhelye: „Szenei Molnár Albert — Zsoltárok © Könyv-e.hu elektroni­kus könyvtár: www.konyv-e.hu”. Egy-két helyen ezen kisebb javítást végeztünk. Az énekeskönyvnek a jobb oldali táblázatban lévő szövegét Galsi Árpádtól, a Kálvin Kiadó igazgatójától kaptuk elektronikus levélben küldött csatolmányként, amit ez­úton is köszönünk. Itt szintén végeztünk néhány korrekciót. Noha a 106—121. zsol­tárok szövegének az összevetése több problémát vet fel, a rövidebb terjedelem mi­att előzetesen itt az 1—15. zsoltár összevetését mutatjuk be, azzal a szándékkal is, hogy segítsük a leendő énekeskönyv körüli konzultációt. Végül felhívjuk rá a figyelmet, hogy munkánkban — mivel e kérdésben nem va­gyunk szakemberek — a zenei szempontot nem tanulmányoztuk. A szöveg vizsgála­ta azonban önmagában is hasznos, és segíti a felvetett kérdéseknek a dallam, a ze­nei szempontok bevonásával történő vizsgálatát is. Az alábbiakban tehát az első ti­zenöt zsoltár szövegét hasonlítjuk össze. A tanulságokat most külön nem összegez­2011/4 Sárospataki füzetek 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom