Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - A. Molnár Ferenc: Összevont zsoltárversszakok a mai magyarországi református énekeskönyvben

A. MOLNÁR FERENC (ez név nélküli) így ír: „A nagyon részletező avagy más okból gyülekezeti istentisz­teleti használatra nem alkalmas, vagy félremagyarázható versszakokat ebben a ki­adásban elhagytuk, de sorszámaikat jeleztük.”4 Ugyanő a jugoszláviai magyar refor­mátus énekeskönyv második kiadásáról szóló ismertetésében5 hiányolja ugyan, hogy egyes zsoltárstrófák elmaradtak (az első kiadásban6 mind az 1425 vers benne volt, a másodikban csak 615 van), de egyfajta redukálást nem kifogásol: „Egészé­ben azonban mi is elkerülhetetlennek, sőt a meghagyott versek érdekében állóknak tartjuk a többféle okból mai gyülekezeti éneklésre nem alkalmas zsoltárversek elha­gyását.”7 Ami pedig az énekeskönyvünkben lévő esetenkénti szövegmódosításokat illeti, az alaposabb vizsgálat azt mutatja, hogy ezeknek tartalmi és egyéb okai is le­hetnek, a számuk pedig a vártnál nagyobb, nem csak annyi, „amennyit a ritmikus dallamok az énekbeli hangsúlyozás miatt megköveteltek” — mint ahogy az előszó­ban olvashatjuk.8 Az alábbiakban — rövid kommentárral — a kimaradt strófáknak egy kis és sajá­tosan kombinált részével foglalkozom, mégpedig azokkal az esetekkel, amelyekben a kihagyás úgy jelentkezik, hogy általában két versszak egy-egy fele össze van von­va. Ezek az összevonások az énekeskönyvnek a hiányzó strófákra utaló jelzéseiből nem derülnek ki világosan. Egyébként Fekete Csaba egy átfogó tanulmányában a hiányzó versszakokról — az 1948-as kiadásban összevont strófákkal külön ő sem foglalkozik — tanulságos, táblázatszerű (s némileg még pontosítható) kimutatást is készített, mégpedig a meghatározó jelentőségű 1808-as és 1877-es énekeskönyvek hasonló gyakorlatával összevetve. Mindhárom énekeskönyvben sok az azonos, el­hagyott versszak, s a korábbiak jóval több zsoltárt, strófát nem javasoltak éneklésre vagy hagytak el, mint a mai, 1948-as.9 Mint Csomasz Tóth írja, a mai énekeskönyv­ben 1052 strófa van10, ami az összesnek közel 74 %-a. Megjegyzem még, hogy az énekeskönyvből véledenül kimaradt a 86/9. elhagyásának és a 118/13—14. részbeni elhagyásának, illetve összevonásának a jelzése, a dicséretek között pedig egyszer van jelezve kihagyás: 263/6—8, 11,-14, 16—17. Ez az ének ugyanis nem más, mint a 4 Enekeskönyv... (lásd 3. lábjegyzet) 7. 5 Énekeskönyv református keresztyének használatára, Szabadka, 1971. 6 Jugoszláviai (délvidéki) református énekeskönyv, Subotica, 1939. 7 Hagyomány és haladás. CSOMASZ TÓTH Kálmán válogatott írásai. Szerk., sajtó alá rend., utószó BÓDISS Tamás. Bp., Cantio Bt., 2003, 641. Ue. lásd még: Református Egyház, 25(1973), 63—66. 8 Említett OTKA-tervmunkánk keretében egy korábbi egyetemi diákkörösömmel és szakdolgozóm­mal, OSZLÁNSZKI Évával készítünk is egy komplex, kommentált összevetést Szenei Molnár eredeti és az énekeskönyvben lévő zsoltárszövegei között, s összeállítottunk egy, a hiányzó versszakokat jelölő anyagot is. (Református hittant tanuló diákok és gyülekezeti tagok között pedig pl. arról ké­szültek felmérések, mennyire értik a zsoltárok már elavult vagy megváltozott jelentésű szavait, me­lyek a kedvenc egyházi énekeik; stb.) Ezekre is vö. A. MOLNÁR, i. m., 59—60. 9 Lásd FEKETE Csaba, A. genfi zsoltárok elterjedése hazánkban. In: Kálvin időszerűsége. Tanulmányok Kálvin János teológiájának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról, Szerk. FAZAKAS Sándor, Bp., Magyar- országi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2009, 222—227. 10 Szenei Molnár Albert zsoltárfordításainak szövegét (egy-két sajtóhiba javításával) a következő — a helyesírást, a betűalakokat részben modernizáló, de a hangalakot megtartó — kiadás szerint idézem: Szenei Molnár Albert — Zsoltárok. Elektronikus könyv a „szerző" életútjával, valamint Sz Molnár Albert zsol­tárfordításaival, Könyv-e. hu elektronikus könyvtár: www.könyv-e.hu. 46 Sárospataki füzetek2011/1

Next

/
Oldalképek
Tartalom