Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kóczián Viktória: Zsidó-keresztyén érintkezési pontok Miguel Serveto életpályáján

Kóczián Viktória tói indult.40 A zsidó és converso kapcsolatok keretében Melammed is tárgyalja az or­voslás témáját. A conversok gyakran kerestek fel zsidókat gyógyulásuk érdekében. Conversa nők zsidó orvosokhoz és gyógyítókhoz fordultak, ha termékenységükkel volt problémájuk, mások zsidó asztrológusokhoz jártak. Szüléshez zsidó bábát hívtak. Egy olyan esetet is idéz Melammed, amikor zsidó orvost hívtak egy pap­hoz^), ahol közös étkezésre is sor került, ami pedig azt bizonyítja, hogy a conversoV. tisztában voltak a zsidó étkezési előírásokkal, hiszen a zsidó orvos leült az asztaluk­hoz.41 Jellegzetes vonásai ezek az orvostudomány és asztrológia gyakorlásának Spa­nyolországban Serveto idejében. 1538-ban Párizsban Serveto ismét bajba került: mind az orvosi kar, mind az inkvizíció szembeszállt vele, mivel az orvostudományt asztrológiával keverte. Dis­ceptatio Pro Astrologia című munkáját, melyben válaszként álláspontját védte, elko­bozták, és abba kellett hagynia az asztrológiával való foglalkozást. Az is az igazság­hoz tartozik, hogy abban az időben az asztrológiát még Melanchton is gyakorolta, s a királyi udvarokban asztrológusok működtek. Serveto azzal vádolta az orvosokat, hogy már nem foglalkoznak ezzel a fontos tárggyal. Egyetemi kollégáit ez feldühí­tette, s eretnekséggel vádolták az inkvizíció előtt, majd azzal, hogy a jövendölést tá­mogatja, amelyért máglyahalál járt.42 2.5. A judaizálással kapcsolatba hozható néhány további eset Serveto geográfusként sem hagyja ki a zsidó kultúrával való foglalkozást, annak oly fontos eleméről, a Szentföldről is ír az 1535-ben megjelent, geográfiai tudását bizo­nyító, Ptolemaios^földrajza {(Claudii Ptolemaei Alexandrini Geographicae Enarrationis) cí­mű művében. A mű Paleszűnáról szóló része Calvint meglehetősen feldühítette, s a későbbi perben is szerepet játszott. Megemlítendő a híres 1528-as Pagninus Biblia is, amely Savonarola tanítványá­nak, Sanctes Pagninusnak a munkája volt, aki huszonöt évig dolgozott rajta. Pagni­nus dominikánus volt; a rend, ahol Serveto is tanult. Ez a Biblia volt az első, ame­lyet fejezetekre osztottak. Sok protestáns is használta, mivel nagyon pontos fordítás volt. Pagninust azonban Luther azzal vádolta43, hogy rabbinikus kommentárokra épített s judaizált, továbbá arra is utal Luther, hogy Pagninus a rabbinikus értelme­zések csapdájába esett. Ezt a Pagninus Bibliát, valószínűleg az 1541-es Novesianus kiadás alapján, Serveto látta el magyarázó jegyzetekkel. Serveto héber tudása és ennek az ismeretnek a használata minden keresztyén kortársáét felülmúlta. A kortárs (teológiai) irodalom rendkívül alapos megismerésé­re szolgált az az idő, amikor Serveto nyomdai korrektorként dolgozott. Newman ír­ja, hogy minden új könyv átment a kezén, s minden bizonnyal a héberül írt könyve­ket mind ismerte a nyomdászok könyvtáraiból.44 Nemcsak a Szentírást olvasta ere­deti nyelven, de nem elégedett meg a rabbinikus irodalom Reuchlin és Münster ál­tali tolmácsolásával, hanem azokat az írásokat is eredeti nyelven tanulmányozta, írásai — legyenek bár geográfiai vagy teológiai jellegűek — gazdagok mind héber 40 Newman, i.m. 525. o. 41 Melammed, i.m. 36-37. o. 42 www.servetus.org 43 Newman, i.m. 528-529. o. 44 Newman, i.m. 523. o. 40 Sárospataki füzetek 2011/1

Next

/
Oldalképek
Tartalom