Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kóczián Viktória: Zsidó-keresztyén érintkezési pontok Miguel Serveto életpályáján

ZSIDÓ-KERESZTYÉN ÉRINTKEZÉSI PONTOK MIGUEL SERVETO ÉLETPÁLYÁJÁN kifejezésekben, mind héber utalásokban.45 Ezen kívül a héber szövegek lelkületét és stílusát is magába szívta, amely megmutatkozik munkáiban: éles antitézisek, el­lentétek, ismétlések és héber parallelizmus jellemzik őket.46 Ennek a hatásnak a felismerése megjelenik a Servetot ért vádakban is. Oeco- lampadius 1530-31-ben a Krisztus eljövetelével kapcsolatos szövegekkel való bá­násmódjáért vádolta judaizálással Servetot47, Calvin vádjai között pedig az szerepel, hogy túlságosan a zsidó bibliakommentárok hatása alatt áll, s a középkori katolikus Nicholas of Lyra „zsidó” értelmezését használja fel.48 1553-ban írta Calvin, hogy „Rendkívül irtózatos látni, hogy ez a nyomorait ember [Servet], hogyan menti fel a zsidókat a keresztyén-ellenes istenkáromlásaik alól”49. 2.6. A per és az ítélet50 A judaizálás vádja volt Serveto ellenfeleinek központi állítása, vagyis az a megállapí­tás, hogy egész teológiai rendszere gyakorlatilag a zsidók és a judaizmus védelmére szolgál.51 Calvin gyakran hozza fel ezt a vádat ellene — a perben leginkább a Serveto által jegyzetelt Pagninus Bibliára hivatkozva. Ennél is fontosabb volt azonban a ju­daizálás vádja a Szentháromság-ellenes nézeteivel kapcsolatban. Pool szerint, „ami­kor Calvin Michael Servetus-t Genfben megégettette 1553-ban, a marrano judaiz­mus keresztyén dogmákra való hatását próbálta elégetni”.52 A judaizálás vádja azonban Calvinra is elhangzik, Serveto vádja mögött a mózesi törvénynek az evan­gélium ellenében való megtartása húzódik. Ez távol állt Servetotól.53 Calvin, Zwinglihez hasonlóan, attól tartott, hogy a Szentírást és a keresztyénséget fogja szétrombolni ez a „méreg”, ahogyan Servetora utal.54 A per két helyszínhez kapcsolódik. Calvin vádjai alapján Servetot a vienne-i bí­róság elé idézték be 1553. március 16-ára és április 4-ére, Balthasar Amoullet-vel együtt, aki a Restitutio kiadója volt. Két vizsgálat után Servetonak sikerült meg­szöknie. Ettől függedenül az eljárás tovább folyt ellene. Június 17-én halálra ítélték olyan vádak alapján, mint eretnekség, új doktrínák kitalálása, eretnek könyvek írása stb. Könyveinek elégetését is elrendelték. A judaizálás vádját sem a civil, sem az egyházi bíróság nem hozta fel Serveto ellen Vienne-ben. Szökése után vissza Spanyolországba vagy Nápolyba kívánt menni, és az orvos­lást akarta gyakorolni. De július közepén Genfben bukkant fel, ahol felismerték, el­fogták és újra perbe fogták. A per augusztus 15-én kezdődött, s több mint két hó­45 Newman, i.m. 533-534. o. 46 Newman, i.m. 535-536. o. 47 Newman, i.m. 548. (Opera, viii, 860: „Proinde satis video, quantum tu a nobis recedas: et magis iudaisas quam gloriam Christi praedicas.”) 48 Skolnik — Berenbaum (ed.) i.m. Volume 4. 376. o. 49 Skolnik — Berenbaum (ed.) i.m. Volume 4. 376. o. 50 Részletesen lásd erről: Newman, i.m. 569-608. o. 51 Newman, i.m. 579. o. 52 „when Calvin burned Michael Servetus at Geneva, in 1553, he was trying to burn away the influ­ence exercised by Marrano Judaism on the dogmas of Christianity” Pool, David de Sola. „Hebrew Learning among the Puritans in New England Prior to 1700” Amer. Jewish Hist. Soc. Pub., xx. 1911. 330-331. o., idézi Newman, i.m. 515. o. 53 Newman, i.m. 588. o. 54 Newman, i.m. 569. o. 2011/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom