Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kóczián Viktória: Zsidó-keresztyén érintkezési pontok Miguel Serveto életpályáján

ZSIDŐ-KERESZTYÉN ÉRINTKEZÉS! PONTOK MlGUEL SERVETO ÉLETPÁLYÁJÁN Servetonak. Egyikük sem tudta eltántorítani a könyv kiadásától.29 A könyvet Joan­nes Secerius nyomtatta ki, aki egy évvel később meghalt. Oecolampadius azt je­gyezte meg, hogy Krisztus kívánta ezt a halált attól a nyomdásztól, aki azt az isten­káromló művet megjelentette.30 Mellesleg a könyv Haguenauban jelent meg, csak­úgy, mint Serveto második műve is, ahol Reuchlin nyomdásza, Thomas Anshelm is működött, ahol a keresztyén hebraisták zsidó témájú első jelentős művei is megje­lentek.31 Egybefonódó szálak. Serveto számára a Trinitás a filozófiai bölcsesség túlhajtásának alkotása volt, amely a niceai zsinattal kezdett el létezni. Néha Serveto odáig ment, hogy ’háromfe­jű szörnynek’ nevezte a Szentháromságot.32 Ezt a fajta teologizálást a görögöktől származó filozófiai pestisként jellemzi, s úgy látja, hogy a görögök filozófusokká tették a teológusokat is.33 Továbbá azt is mondja, hogy ez a dogma az embereket ateistává teszi, megfosztja őket Istentől, s az egyház ezzel a dogmával a többisten- hit felé mozdult el.34 Tulajdonképpen mind katolikus, mind protestáns részről a fogadtatás rettene­tes volt. Oecolampadius, Bucer, Luther és Melanchton is kárhoztatták Servetot a könyv gondolataiért. Hozzátartozik az igazsághoz az a köztudomású tény, hogy va­lójában sokan érezték bizonytalannak magukat a Szentháromság tanával kapcsolat­ban — Melanchton Loa Theologi című művében az ortodox trinitarianizmuson kívül helyezi magát35, Calvint Petrus Caroli 1537-ben megvádolta a Szentháromság taga­dásával. Az eszme meglehetősen képlékeny volt, Serveto meg független és nyugha- tadan — ahogyan Newman jellemzi.36 2.4. Orvosi tanulmányok Párizsban és az asztrológia 1532-ben a spanyol inkvizíció beidézte Servetot. Testvérét, Jüant, a papot kérték meg arra, beszélje rá őt, hogy térjen vissza Spanyolországba, és álljon a kérdezők elé. De ő Párizsba menekült, s a szülővárosáról felvett Michel de Villeneuve álné­ven élt tovább.37 1532 és 1553 között a tanult, ortodox, hithű római katolikus sze­repét játszotta, senki nem gondolta róla, hogy ő az 1531-es írás szerzője.38 A párizsi egyetemen orvostudományt és matematikát tanult. Orvosként egy olyan pályára lépett, amely a spanyolok körében nem sok elismerésnek örvendett. Az akkori Spanyolországban a zsidók s a mohamedánok kezében volt ez a tudo­mány.39 Newman feltételezi, hogy Serveto érdeklődése e tudomány iránt conversok­29 Newman, i.m. 521. o. 30 Newman, i.m. 521. o. 31 Newman, i.m. 520-521. o. 32Pereira, Matthew J. In the Name of the Three Headed Monster. The Contours of the Judicial Process in Servetus’s Trial. Union Seminary Quarterly Review, 60 no 3-4. 2007, 11-34. o. 33 „This philosophical plague has been brought to us by the Greeks. For, more than any other man, they are addicted to philosophy and we, hanging on their lips, have also been made philosophers.” (De Trinitate, föl. 43b, idézi Kayayan, i.m. 119. o.) 34 Kayayan, i.m. 119-120. o. 35 Newman, i.m. 521-522. o. 36 Newman, i.m. 530. o. 37 www.servetus.org 38 Kayayan, i.m. 121. o. 39 Newman, i.m. 525. o. 2011/1 Sárospataki Füzetek39

Next

/
Oldalképek
Tartalom