Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kóczián Viktória: Zsidó-keresztyén érintkezési pontok Miguel Serveto életpályáján
Kőczián Viktória Oecolampadius is kifejezi panaszát, Zwingli pedig a következőképpen foglalja ösz- sze Bucer, Buliinger és Oecolampadius aggodalmait Servetoval kapcsolatban: „Jó okuk volt arra, hogy résen álljanak: ugyanis a kellemeden spanyol hamis és gonosz tana egész keresztyén vallásunkkal leszámolna... Ezért tegyél meg minden lehetségest, hogy egy ilyen szörnyű istenkáromlás ne kapjon több hátszelet a keresztyén- ség kárára.”22 Oecolampadius már 1530-31-ben használja a judaizálás vádját Serve- tora levelezésükben.23 A vád Krisztus istenségével kapcsolatban fogalmazódik meg, tehát a Trinitás tanával van dolgunk. Ez a tan két korabeli, a zsidókhoz (és mohamedánokhoz) kötődő jelenség kapcsán is rendkívül fontos. Egyrészt mind a zsidó, mind a mohamedán vallásúak esetében a keresztyénségre való áttéréssel kapcsolatban a legnagyobb problémát a Szentháromság dogmája jelentette, mivel hitüknek alapvető pontja az Isten oszthatadan egysége volt. Hozzávetőleg húszezer zsidót és muszlimot égettek meg máglyán abban az időszakban, amelyben Serveto is felnőtt, azért, mert nem tértek át a keresztyén vallásra.24 Másrészt pedig ekkor, 1531-től Spanyolországban az egész dominikánus rendben, ahonnan Serveto is indult, a limpie%a de sangre („tiszta vér”) politika vált uralkodóvá (1496-tól jelen van), amely megtisztítani igyekezett az egész rendet mindazoktól, akiknek zsidó vagy muszlim ősei voltak. A pure^a de sangre („vér tisztasága”) igazolásokat papok állították ki, azonban köztudott, hogy venni is lehetett, ha valakinek volt rá elég sok pénze. Még Cervantesnek is igazolnia kellett, hogy nem újkeresztyén.25 A conversok félelmetesek voltak, mert azt a veszélyt látták bennük, hogy ezek az „új keresztyének” a keresztyénség egységét bomlaszthatják meg.26 Összekapcsolódik a zsidóság, a converso-lét és a Szentháromság-tagadás Santos jellemzésében is a kripto-zsidó leszármazottakról: hajlanak a Szentháromság és a pápa téved- hetedenségének tagadása felé.27 Serveto, amikor egy olyan tételt kérdőjelezett meg, amely a reformációt követően is elméletileg egységesen elfogadott volt mind a katolikus, mind a protestáns körökben, és problémát a zsidók számára okozott, valójában egy keresztyén integrációt biztosító tan ellen indult harcba, a zsidó (és mohamedán) vallás egyik tanítása érdekében foglalva állást. A mű, Serveto De Trinitate Erroribus (A Spentháromság-tan tévedéseiről) című munkája 1531-ben jelenik meg. Egy olyan könyv, amely tele van tudományos műveltséggel és ügyességgel; a gnoszticizmus, panteizmus és az evangélium keveréke — ugyanakkor a keresztyén teológia támadása is, amelyet kiadásától fogva a római egyház igyekezett betiltani, jellemzi az írást Kayayan28. Serveto a könyv kiadása előtt Strasbourgban beszélt Wolfgang Capito és Martin Bucer, reform-hebraistákkal, akik közül Capito állítólag kabbalát is tanított 22 Jo. Oecolampadii et Huldrid Epist., Lib. iv. Basel, 1536, föl. Idézi: Newman, i.m. 520. o. 23 Newman, i.m. 579. o. 24 www.servetus.org 25 Heller, Ágnes. A belül lévő más: A marranók — Hasadt identitás és a modernitás megjelenése. In.: Múlt és Jövő, Új folyam XXI. 2010/4.6. o. 26 Vose, Robin. Dominicans, Muslims and Jews in the Medieval Crown of Aragon. (Cambridge: Cambridge university Press, 2009) 259. 27 Melammed, i.m. 215. o. 28 Kayayan, Eric. The Case of Michel Servetus. The background and the unfolding of the case. MJT 8/2 (1992) 120. o. 38 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/1
