Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Készíts magadnak bárkát!
meg.69 De vajon az Ararát fennsíkján mi konzerválhatott volna egy ki tudja hány ezer éves fabárkát? Arra a kérdésre azonban, hogy volt-e özönvíz, még akkor is, ha Noé bárkáját nem tudjuk bizonyítékul felhozni, ma már minden komoly szakember kénytelen igennel felelni. 1929-ben az angol Sir Wooley70 és társai a babiloni Ur városa közelében sumér királysírok után kutattak. Az eredményes feltárások után az egyik sír alatt az ásatást nem hagyták abba, hanem lejjebb mentek, hogy szűzföldet találjanak. Három méternyi iszapréteg átfúrása után egy régebbi, kőkorszakbeli kultúra nyomaira bukkantak. A két kultúra közötti iszapréteg csak vízi hordalék lehetett. Ez a katasztrófa bizonyítéka. A szakemberek becslése szerint a Krisztus előtti 4. évezredből. Keller az Und die Bibel hat doch recht című híres könyvében meg is jegyzi róla. Aki nem hiszi tehát, hogy volt özönvíz, elutazhat az Ur városi ásatásokhoz, létrán leereszkedhet egy keskeny mélyedésbe, ahol a saját szemével láthatja, és a kezével megtapogathatja az özönvíz nyomait. Egyébként Babilónia, Görögország, Ausztrália és Tibet ősmondáiban, Amerika őslakóinál már jóval Columbus előtt fellelhetők az özönvízről szóló hagyományok nyomai. Az ősi kínai mondákban Nü Wah-nak,71 a babilóniai Gilgames eposzban Utnapistimnek hívták az árvízi hajóst. Nyilván kellett tehát lenni egy olyan ítéletidőnek, amely az özönvíz formájában kapta meg az irodalmi formáját. A hozzánk legközelebb álló változat a következő: 1) Indiában a Brahma (száz ösvény) — melyet röviddel Krisztus születése előtt jegyeztek fel — ad hírt arról, hogy Manu, az első ember mosakodás közben egyszer egy halacskát fogott el a kezével, mely amikor élve tovább engedte, hálája jeléül közölte vele, hogy egyszer özönvíz fogja elpusztítani a teremtményeket, de a halacska hálából meg fogja őt menteni. Mikor a megjósolt idő elérkezett, Manu beszállt a hajóba, melyet az idő közben felnövekedett hal tanácsára épített. A hajót hozzáérősítette a hal uszonyához, és az húzta a vizeken, míg egy magas hegy csúcsához meg nem érkeztek. Ott hozzákötötte egy fához, és csak akkor hagyta el az ember a hajóBAJUSZ FERENC IGEHIRDETÉSEI 69 Az első hajó a súlyos személyiségi zavarokkal terhelt Caligula luxusigényei szerint épült, a második egyfajta úszó palota volt, melyen áldozatokat mutattak be az isteneknek. Caligula 41-ben történt meggyilkolásakor süllyesztették el őket, hogy az őrült császár emlékezete mihamarabb eltűnjön. Az első hajó 64 m hosszú, 24 m széles volt, a második 71 m hosszú és 24 m széles. Mindkettő jól konzerválódott az iszapban. Kiemelésükre többször is történt kísérlet a történelem folyamán, mely végül a tó lecsapolása által látszott megoldhatónak. Mintegy negyven millió m3 vizet engedtek le a tóból, mire végre 1929-ben az egyiket, 1931-ben a másikat sikerült felszínre hozni. Konzerválásuk után kiállították őket. Megépítésük egy őrült császár magadicsőítésével függött össze, de végső pusztulásuk is a bomlott emberi elméhez köthető, mert a második világháborúban felgyújtották őket. 70 Sir Charles Leonard Woolley (1880-1960) angol régész volt Ur város régészeti feltárásának irányítója. 71 Nü Wah (Nü Guaként is említődik) istennő a korai kínai mitológia szerint (Jao császár idejében. A dinasztia eredetét ld. Varga Zsigmond: Általános vallástörténet, A vallás történeti élete, Szerző saját kiadása Debrecen, 1932. 122.) az emberiség teremtője. Férfi isten párjával Fu Xi-val derékig ember alakban, deréktól lefelé kígyótesttel ábrázolták, mely haluszonyban végződik. Miután Pan Gu megalkotta a világot, Nü Wah agyagból az embert, továbbá ő találta fel a zenét, Fu Xi-val pedig ketten a házasságot. Amikor Gong Gong, a vizek istene és Zhu Rong, a tűzisten összeverekedett, s ennek következtében megsérült a menny, Nü Wah állította azt helyre úgy, hogy egy hatalmas teknős lábával alátámasztotta. Az özönvízről szóló elbeszélésben testvérekként említődnek, akiktől az özönvíz utáni nemzedékek származnak. 88 Sárospataki Füzetek 2011/2
