Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Készíts magadnak bárkát!

Őstörténetek ját, amikor a vizek elfogytak. Ekkor áldozatot mutatott be, amelyből az asszony tá­madt, akivel aztán Manu megújította az emberiséget. Ugyanezt olvashatjuk a Ma- habharáta című nagy epikus költeményben is. 2) Görögország mondakedvelő népe számára Apollodoros jegyezte fel az özönvíz­ről és Deukaüonról szóló mondát. Zeusz meg akarta semmisíteni a vasnemzedéket. A veszély hírére Deukalion apjának Prométeusz tanácsára egy ócska bárkát ácsolt össze, élelmiszert tárolt ben­ne, és feleségével Pyrrhával együtt oda menekült. Zeusz nagy záporesőt zúdított le az égből, amely Görögország nagy részét elborította úgy, hogy annak a néhány em­bernek a kivételével, akik a közeli magas hegyekre menekültek, szinte mindenki el­pusztult. Deukalion ócska hajóját a szél kisodorta a tengerre. Kilenc nap és kilenc éjjel hányódott. Végül éppen a Parnasszuson, a halhatatlan istenek lakóhelyén kö­tött ki. Miután elállt a zápor, kibújt a hajóból, és Zeusz, aki utazása során vezette az istenek követét, barátságosan felszólította, mondja el a kívánságát. Az egyedül ma­radt embernek egyeden kívánsága volt. Az, hogy legyenek újból emberek. Zeusz azt tanácsolta, hogy fogjon köveket, és a feje fölött hajigálja hátra. A Deukalion által dobott kövekből lettek a férfiak, a Pyrrháéból az asszonyok. Innen származik a görög laos kifejezés az emberekre és a népekre, mivel azok kövekből [laoj) keletkeztek.72 3) Nyilvánvaló, hogy sem az indiai, sem a görög legendának nincsen semmi köze Noé történetéhez. A bibliai elbeszélés egyeden parallelje a Gilgames eposz törté­netrészlete. A Gilgames eposzt agyagtáblákra jegyezték fel ékírással. A mezopotámiai ásatá­sok során több ezer ilyen táblácska került elő a babiloni királyok feltárt könyvtárá­ból. A tizenkét táblás eposz tizenegyedik tábláján olvassuk a következőket: Jó idő telt már azóta, hogy az Eufrátesz melletti Surippak város alapítása után az istenek elhatározták, hogy özönvizet csinálnak (IX. 10. kk.). Ea, a bölcsesség ura, aki szin­tén részt vett a tanácskozásukon, a határozatot elárulta védencének, Surippak kirá­lyának, Utnapistimnek. Hajót kellett építenie, hogy mentse az életét, és mindenféle élőlényből is kell magával vinnie. Honfitársai esetieges kérdéseire azt kell válaszol­nia, hogy Enlil isten rosszat tervez ellene, azért akar az óceánra szállni, hogy uránál, Eánál lakjon, és így az eső, amit Enlil fog küldeni, jót tesz számára. Ezután Utnapistim munkához látott. Megadják a hajó méreteit, az anyag fel- használását, leírják az építőmunkások megvendégelését és a vízre bocsátást. Hajóra rakja egész vagyonát. Ezüstjét, aranyát, családját, a mesterembereket és minden ál­latát, háziakat és vadakat egyaránt. Mikor eljön az előre jelzett időpont, borzalmas eső kezdődik. Utnapistim beszáll a hajóba, bezárja azt, és átadja a vezetést Puzur- Amurri hajósnak (97). Hallatian erővel dühöng a szélvész és a zivatar. Maguk az is­tenek is megrémülnek az özönvíztől, kitérnek előle, és felmenekülnek Anu egébe. Mint a meghunyászkodott kutyák fekszenek a falakon. Istár úgy sikongat, mint a szülő nő, és a többi isten vele sír. 72 A lags etimológiája bizonytalan. Az ókori írók — pl. Homérosz és Pindarosz — összefüggésbe hozták a laas (kő) főnévvel. Leírják, hogy a kövekből, melyeket Deukalion és Pyrrha a háta mögé vetett, emberek lettek, akiket ezután laoi-nak neveztek (Hóm. II. 24,611; Olymp. 9,43 kk.). 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom