Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Az ember teremtése
ŐSTÖRTÉNETEK tünk a testté lett ige, Jézus Krisztus. Gonosz világba érkezett. Ezért az istenkép az ő arcán sem volt dicsőséges. Ahogy a próféta mondja: „Nem volt neki alakja és ékessége, és néztünk rá, de a% ábrázata nem volt kívánatos. Utált volt és emberektől elhagyott, fájdalmak férfija, betegség ismerője” (Ezs 53,2-3). Azért volt ilyen, mert mi, akik megrontottuk az istenképet a bűneinkkel, ellene támadtunk. Ő pedig magára vette a bűneinket, mert önmagán akarta megmutatni a bűn istenképet romboló erejét: „betegségeinket ő viselte, fájdalmainkat hordotta és afi hittük, hogy ostorofiatik, verettetik és kinő fiatik Istentől, pedig ő megsebesíttetett a bűneinkért, megrontatott a vétkeinkért, békességünknek a büntetése van rajta, és a% ő sebei által gyógyultunk meg” (Ezs 53,4-5). így tett Jézus eleget értünk, s mivel az érdemét Isten nekünk tulajdonította, ezért Istenhez már nem a magunk bűn által megrontott képével közeledünk, hanem azzal, amit ő ruház ránk, ha hittel elfogadjuk, amit értünk tett. Istennek éppen az a csodálatos, helyreállító, újjáteremtő munkája, hogy Krisztusban és Krisztusért minket az ő Fia ábrázatához hasonlóvá tesz, és azt a szeretetet árasztja reánk, amely atyai szívéből egyszülött Fiára áradt. A helyreállított istenkép tehát nem egyéb, mint a Szendélek által Krisztusban újjászült, újjáteremtett ember. Olyan ember, aki a Krisztusé, aki szembefordult a világgal, aki Krisztusban Istené lett, és Isten az övé. Tehát ebben a világban a krisztusi ember az Isten képe. Aki Krisztusban Istent helyesen ismeri, magát naponként boldogan neki áldozza, és Krisztusban Istennek engedelmeskedik. Az ilyen emberre mondja a Szentírás, „látta Isten, hogy jó. ” AZ EMBER TEREMTÉSELECTIO: ZSOLT 139,1-6. 13-18 TEXTUS: 1MÓZ 1,26-31; 2.4/B-7 N ézzünk egyszer szembe azzal a kérdéssel, hogy miért teremtett Isten embert is a földre? Mi volt vele a célja? Mit vár tőlünk Isten? I. Manapság a kereszténységet sokan idejétmúlt dolognak tartják. Különösen az „őstörténetek” miatt ér sok támadás bennünket, mivel ezek nem hozhatók összhangba a tudományos kutatások eredményeivel. Vajon a tudomány tényeit elfogadó ember lehet-e egyszersmind hívő ember is? A Biblia még a geocentrikus, fix-fir- mamentumos világképről beszél. Arról, hogy a világmindenségnek a Föld a középpontja, és az ég úgy borul föléje, mint egy sátor. Hogyan hihet ebben a XXI. század űrkutatásban járatos embere? Tényleg eljárt az idő a templom és a Biblia felett? Hiszen egyikünk se akar olyan szánalmas tévedésbe esni, mint a középkori egyház, 36 36 Ebben az igehirdetésben több elem megegyezik vagy hasonlít az őstörténetekről mondott első prédikációban elmondottakkal, ami azzal magyarázható, hogy bizonyára nem ugyanazon hallgatóságnak mondta el őket Bajusz Ferenc professzor. 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 53
