Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bartha Ákos: Egy dokumentum a sárospataki faluszeminárium (1931-1951) történetéből
gyár, de régi telepítések nyomaként erős rutén hatásoknak kitett lakossággal, a láp és a mocsárvidék lecsapolása óta mezőgazdasági kultúrával, amely körülbelül egyenlő arányban oszlik meg nagy és kisbirtok között. Hegyalja az eperjes-tokaji vulkanikus kúpsorozatnak nagyobbára a Bodrogra tekintő déli vonulata. Mint tájegységet jellegzetessé százados szőlőkultúrája teszi. Az Abaújszántó, Sátoraljaújhely, Tokaj között fekvő háromszögben egy megyei város (Ujhely), négy városias település (Szántó, Szerencs, Tokaj, Patak) és 31 falu fekszik. Magyar lakosságában három sváb sziget és tót, rutén nyomok képezik a nemzetiségeket. Földje az erdők kivételével túlnyomórészt kisbirtokosok kezén van. Hegyköz a csonka ország legészakibb tájegysége, az eperjes-tokaji hegylánc egyik mélyedésében, három oldalról hat-nyolcszázméteres hegyekkel körülvéve, egyedül a Ronyva lapálya felé nyitott. Lakossága túlnyomólag erdőkitermelésből él, és a tót nyelvterület közvetlen szomszédsága a hegyek között meghúzódó huták úszta tót lakosságában, valamint néhány falu fél-tót, fél-magyar vagy tótos jellegében mutatkozik. Területe legnagyobbrészt nagybirtok, és a rajta fekvő 25 falut a domináns nagybirtokról Károlyi országnak is nevezik. Ennek a három földrajzilag, gazdaságilag, sőt etnikailag is különböző tájegységnek elsősorban kulturális és történeti középpontja Sárospatak, amellett, hogy közigazgatásilag, sőt — az egész területen mindmáig legnagyobb vásárai miatt — gazdaságilag is erős szálak fűzik a vidéket Sárospatakhoz. 2. A pataki főiskola faluszemináriumának munkáját leginkább nevelői jellege határozza meg. Ez azt jelenti, hogy munkájának minden ágával nevelni akarja munkaközösségének tagjait. Nevelésének célja a falu szolgálata, munkája pedig voltaképpen a falu szolgálatára készülés. A pataki faluszeminaristák mint a Tiszáninneni Református Egyházkerület jövendő lelkészei kevés kivétellel valamennyien a Tisza- jobbpart, azaz a csonka Észak falvaiban fognak elhelyezkedni, azaz faluvezetők lesznek. A pataki faluszeminarista tehát nemcsak azért járja a falut, hogy ezáltal faluismerethez jusson, hanem azért, hogy megismerje azt a falut, ami neki nemcsak kiszállási hely, tanulmányozási alkalom, hanem jövendő életének színhelye. Kiszállásain azért épít és szolgál, hogy már most megtanulja önzetlenül szolgálni azt a népet, amelyet egész életén keresztül tudni kell önzetlenül szolgálnia. Azért kutatja ezeknek a falvaknak az életét, hogy mire valamelyikbe elkerül, már ismerje azt és így könnyebben tudjon segíteni rajta. Azért dolgozza fel kiszállásai eredményét, hogy ez által megtanulja, hogyan kell valamikor a maga faluját látni, feldolgozni, vagy arra illetékeseknek ilyen munkában használhatóan segítkezni. Azért gyűjti a szociográfiai rajzok mellett a tárgyi és szellemi néprajz termékeit, hogy valamikor több érzéke legyen ezek megbecsülésére, mint a múlt vagy a jelen faluvezetői legtöbbjének van. Világos, hogy ez nem jelenti azt, mintha a falumunkás a maga érdekeinek szolgálatába állítaná a faluszemináriumot a falué helyett. A pataki faluszeminarista nem azért dolgozik most, hogy majd ő boldoguljon jobban a faluban, hanem a szeminárium önnevelő munkáját, azt a súlyos többletet, amit ez a munka egyéb tennivalói mellett jelent, a népért, a falu népéért vállalja, ahonnan nagy többségben jött és ahova, ha visszamegy, hazamegy. Amint nem az egyes, úgy nem is a tudomány érdekeit szolgálja a pataki faluszeminárium. Adatait módszeresen feldolgozza, megőrzi és a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátja, de ha valahol, úgy ebben a munkában a tudomány csak esz- közi jelentőségű, akár a szociográfia, akár az etnográfia vagy bármilyen más tudoEGY DOKUMENTUM A SÁROSPATAKI FALUSZEMINÁRIUM TÖRTÉNETÉBŐL 2011/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 101
