Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bartha Ákos: Egy dokumentum a sárospataki faluszeminárium (1931-1951) történetéből
BARTHA Ákos mányos diszciplína nevét viseli. Ez nem jelenti azt, hogy {a falus^eminarista —fí.A.} munkája nélkülözi a falukutató munka tudományos kellékeit. Ez csupán annyit jelent, hogy a tudományt a falu és annak népe szolgálatába állítja és ebben a vonatkozásban csak, mint ilyen „szolgáló tudományt” használja fel és értékeli. Mindez azonban lelki háttér nélkül nem volna lehetséges. A pataki főiskola faluszemináriuma világnézeti iskola is, ami azt jelenti, hogy a faluszeminaristák nemcsak szeretik a falu népét, hanem meggyőződésük is az, hogy a magyar újjászületés alapja a magyar falu és annak népe. Úgy belső értékeinél, mint számbeli súlyánál fogva az a fundamentum, amelyre nemzetünk jövőjét építeni kell. A faluszeminárium ezt a meggyőződést erősíti, teszi pozitívvá és átütő erejűvé a szemináriumi munka folytonosságát biztosító szemináriumi összejöveteleken. 3. 1933 őszétől kezdve a szemináriumi munkaterületen 44 faluba történt kiszállás, mégpedig 29 faluba két ízben és 15 faluba egy ízben. A kiszállások szociográfiai természetű eredménye 25 falu településrajzi, 17 falu egészségügyi-rajzi és 34 falu felekezet-, illetve református gyülekezetrajzi adatainak több-kevesebb összegyűjtése és kérdőív alapján feldolgozása. A kiszállások alatt 76 előadást tartottak, 146 ízben prédikáltak és szinte ugyanennyi alkalommal a falusi ifjúsággal foglalkoztak. A településrajzi, egészségügyi-rajzi és felekezetrajzi kutatás mellett nagyszámú népdalt, népmesét, babonát és népszokást, a tárgyi néprajz köréből pedig kb. 300 tárgyat gyűjtöttek. A legnagyobbrészt a kiszállásokhoz fűződő fénykép és levelezőlap gyűjtemény jelenleg 350, a munkaterületre vonatkozó fényképet, illetve levelezőlapot számlál. {A. falus^eminárium —B.A.}Könyvtárában, amelynek rendeltetése az, hogy lassanként a teljes faluirodalmat felölelje, ma 246 kötet könyv van. A falu szolgálatára könnyen kezelhető vándorkönyvtárat létesített. Az ízléses szekrénykében elhelyezett könyvtárban 40 kötet kizárólag a falu kultúrájából táplálkozó, vagy azt növelő szépirodalmi könyv van. Ugyancsak a falu szolgálatát célozta most már második éves újságakciója, amelynek a lényege az, hogy az adományok útján beszerzett újságpéldányokat hetenként összegyűjti és ugyancsak hetenként egyszer, elsősorban a tanyák lakói között szétosztja. A munka menetének rögzítésére két kiadvány jelent meg. Az első Falus^eminárium” címmel 1934-ben jelent meg, és a pataki falumunka alapelveit foglalja magában, a másik „A falu” címmel 1936-ban jelent meg, és útmutatás óhajt lenni a magyar falu tanulmányozásához. A szorgalmi időszakban minden szerda este gyűlést tartott. A gyűlések száma a jelen iskolai évben összesen 25, az elmúlt iskolai évben 29 volt. Ezeken az összejöveteleken tájékozódtak a munkaközösség tagjai a szeminárium életéről és terveiről. A két év alatti 16 előadás és 32 könyvismertetés, illetve megbeszélés hangzott el az összejöveteleken. Ezeken a gyűléseken, amelyek a világnézeti képzés szempontjából a szeminárium életében a legfontosabbak, alakult ki a szeminárium ötéves munkaterve, valamint az első magyar munkatábor, és tudtunkkal az első internátusos népfőiskola gondolata is ebben a munkaközösségben csírázott, vagy talált az öregcserkészcsapat mellett termékeny talajra. Végül, ezekről a gyűlésekről sugároztak ki azok a szálak is, amelyek legújabban a gimnáziumi ifjúság faluorientálódásában és néprajzi gyűjtésében jelentkeznek, élő bizonyságaként annak, hogy {sérült s^övegrésf^ ugyan a tettek propagandája, de átütő erejű. A propagandával kapcsolatban említjük meg, hogy valahányszor munkánkról írtunk, előadtunk, vagy beszéltünk, az mindig felszólításra, illetve kérésre készült. 102 Sárospataki füzetek 2011/1
