Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bartha Ákos: Egy dokumentum a sárospataki faluszeminárium (1931-1951) történetéből
Bartha Ákos Az itt közölt dokumentum érdekessége, hogy első kézből számol be — igen részletesen — a szeminárium céljairól, munkásságáról és felépítéséről. A forrás az Országos Széchenyi Szövetség 1936. május 15-17-i falumunkás kongresszusán11 elhangzott bemutatkozó szöveg, tehát egy, a kívülállók számára készített „élőbeszéd”, mely már öt év távlatából tekint vissza a sárospataki falumunkára, akkor, amikor az országos fellángolás első csúcspontját érte el épp.11 12 Újszászy Kálmán 1947-ben találóan jegyzi meg ezzel (egyben a bevezetőnk elején kifejtett gondolattal) kapcsolatban: „amikorra a magyar közvélemény felfigyelt, főleg a falukutatók és a népi írók munkája nyomán a falu kérdéseire és a magyar ifjúság konferenáákon, gyűléseken tette problémájává (...) a magyarfalu kérdéseit, akkorra a patakifaluszeminaristák, túliévén az első élmény forró tapasztalatán (...) sokakat meglepő és sokszor meg is botránkozjató józansággal viszonyultak e kérdésekhez és miután a probléma sodrát az új felfedezők új élménye adta, az ő munkájuk a folyónak inkább ahhoz a medréhez volt hasonlítható, amelyben a víz megcsendesül- ve már, de meg is tisytultan folyik további’13 Gombos Gyula, a népi irodalom egyik meghatározó fontosságú kortársa, követője és kutatója ennél is továbbmegy és a szeminárium népiekre gyakorolt hatását hangsúlyozza: „Mindannak, ami a népi mozgalomban történt, én kicsinyített modelljét Sárospatakon látom. Itt minden megvolt, helyi alapon és kicsiben, ami valamivel később, s már nagyobban országosan folyt: cserkészet, faluszeminárium, falukutatás, falumunka, regölés, tehetségmentés, népfőiskola, irodalmi estek.14 A közölt irat gépelt lapokon a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Adattárában található a Faluszemináriumi Kéziratok anyagai között. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a gyűjtemények vezetőségének, illetve különösen Laczkó Gabriellának a forrás közzétételének lehetőségéért és a kutatás során nyújtott segítségért. A SÁROSPATAKI FŐISKOLA FALUSZEM1NÁRIUMÁNAK BESZÁMOLÓJA AZ 1936. MÁJUS 15-16-1 FALUMUNKÁS KONGRESSZUSON* A sárospataki református főiskola faluszemináriuma mint munkaközösség 1931 szeptemberében alakult, mai formájában pedig 1933 őszétől dolgozik. 1. Munkaterülete Csonkamagyarország észak-északkeleti sarka, közelebbről annak három tájegysége: Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz. Bodrogköz, a Bodrog, a Tisza és ma a csonkahatár (régen a Latorca) által határolt alföld, 22 faluval, színma11 „Az országossá terebélyesedő falukutató mozgalom eddigi tapasztalatainak megvitatására, valamint annak »jó úton« tartása érdekében hívta össze az Országos Széchenyi Szövetség 1936. május 15-17-re az első falumunkás találkozót. Ezen részt vett minden jelentős faluszeminárium képviselője. Az értekezleten maga Teleki Pál elnökölt.” SALAMON Konrád, Utak a Máráusi Frontfelé, Bp., Magvető, 1982, 57. 12 1936-ban jelent meg Veres Péter Az Alföld parasztsága, Illyés Gyula Puszták népe és Szabó Zoltán A tardi helyzetevem szociográfiája. NÉMEDI Dénes, A népi szociográfia: 1930-1938, Bp., Gondolat, 1985, 67. 13 ÚJSZÁSZY Kálmán, A sárospataki főiskola faluszemináriuma, Bp., 1947, 12-13. j GOMBOS Gyula, A harmadik út, Bp., Püski, 1990, 89. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Adattár, Faluszemináriumi Kéziratok, 2803. A helyesírási korrekciók mellett igyekeztem csupán minimális, az értelmezést segítő változtatásokat ejteni a szövegen, meghagyva a ma már különösen hangzó kifejezéseket is. 100 Sárospataki Füzetek 2011/1
