Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rusthoven, James J.: Mit jelent embernek lenni a technika korában? Református keresztyén megközelítés.
MIT JELENT EMBERNEK LENNI A TECHNIKA KORÁBAN? szerte sok közösségben, keresztyén közösségekben is reproduktív lehetőségként fogadnak el. Az utóbbi időkig az IVF tökéletlen és nem kielégítő technika volt, több embrióra volt szükség ahhoz, hogy növeljék a sikeres terhesség esélyeit egyetlen kísérlettel. Ehhez hozzájárult még az ismételt hormonkezelések kockázata, melyekre azért van szükség, hogy előkészítsék a méhet a beültetésre. De még ennél is súlyosabb tényező az eljárás magas költsége: kb. 10.000 USA dollár. Ez a gazdaságossági tényező embriófeleslegeket termelt a társadalom számára, ami viszont a sorsukkal kapcsolatos etikai kérdésekhez vezetett: mi lesz velük, ha nem arra használják fel őket, hogy további gyermekek szülessenek? A szövetség-etika pártolása azért is kockázatos, mert nem tartja a betegek közvetlen szükségeit és igényeit etikailag magasabb rendűnek a humán embriók megőrzésénél és a gyógykezelések megtalálásának egyéb módjainál. Ahogyan Krisztus mondta a szegényekről, úgy az emberi betegségek is mindig velünk lesznek. Az orvostudomány kutatási módszereit nem határozhatják meg kizárólag az élők közvetlen szükségei, ha etikádan cselekedet az eredmény. Igaz az, hogy új gyógymódokat és gyógyszereket kell keresnünk egy olyan világban, melyet a betegség megtört. Ugyanakkor nem lenne szabad a rövidebb úton átvágni, ha ezzel alapvető etikai normákat hágunk át. A keresztyének feladata az, hogy meghatározzák ezeket a normákat, imádságos és gondos szívvel megvédjék azokat, szem előtt tartva azt, amit a Szentírás tanít embervoltunkról. Úgy vélem, hogy a biblikus szövetség-etika abban is segít tisztán látni, hogy a laboratóriumban előállított humán embriókat vagy embrioidokat teljesen embernek kell-e tekintenünk. Az én elgondolásom szerint a laboratóriumi konstruktumok nem emberi lények. Csak azért, mert egy sejtet lehet úgy manipulálni, hogy az képes legyen beágyazódni a méhbe és csecsemővé fejlődni, ez még nem teszi ezt a sejtet emberi lénnyé. Az embrioidok genetikailag annak a felnőtt embernek a genetikai összetételét tükrözik, akiből a sejtkonstruktum sejtmagja származik. Azok a laboratóriumi manipulációk, amelyek az ilyen embriodokat arra késztetik, hogy különböző fizikai és fiziológiai tulajdonságokat és funkciókat vegyenek fel, nem ruházzák fel ember-mivolttal az ilyen entitásokat. Másrészt, ha valaki hisz az emberi lények ontikus értékében — bármely fejlettségi szinten legyenek is azok —, akkor a hímivarsejt és a petesejt egyesüléséből létrejött embriót, még ha azt laboratóriumban állítják is elő, egy kiszolgáltatott emberi lénynek kell tartani, akinek gondoskodásra és törődésre van szüksége. Az üyen felfogás olyan politikát támogatna, amely csak egyetlen embriót igényel a beültetéshez az in vitro megtermékenyítési eljárás folyamán a költségek mértéke ellenére. Epilógus Posztmodem korban élünk, amikor a bizonyosság tudományban, szerelemben és háborúban való keresését a bizonytalanság váltotta fel, amely annak elfogadásában nyilvánul meg, hogy minden világnézet és felfogás egyenlőképpen érvényes. Ugyanakkor ez a hozzáállás nyitotta meg az utat ahhoz, hogy a vallásos meggyőződéseket is elfogadják, hogy azok bemutatkozhassanak, és azokat meg lehessen vitatni a nyilvánosság előtt, ideértve a bioetikai diskurzusokat is. Ez alkalmas idő a vallásos meggyőződések bátor megnyilvánulására olyan nyelven, amely érthető, és amely nem hallgatja el ezeknek a meggyőződéseknek az igazi jelentését. A református keSÁROSPATAKI FÜZETEK 53
