Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rusthoven, James J.: Mit jelent embernek lenni a technika korában? Református keresztyén megközelítés.
Rusthoven. James J. resztyének bátran haladnak előre hitük és meggyőződésük megformálásával és kifejezésével a politikában, oktatásban, etikában és egyéb területeken. Úgy gondolom, elérkezett az idő az orvosi etikában egy olyan keresztyén etika kialakítására, amely nyíltan üdvözli mindazok legmélyebb meggyőződéseit, akik nyilvános erkölcsi diskurzusban vesznek részt. Egy ilyen etikának ugyanakkor biztosan kell állnia a bibliai útjelzők iránti elkötelezettségben, hogy szembe tudjon nézni az új biotechnológiák által előidézett etikai kérdésekkel és döntésekkel. Azért, mert valamit képesek vagyunk megtenni, az még nem automatikusan ruház fel azzal az erkölcsi joggal, hogy azt meg is tegyük tekintet nélkül annak erkölcsi következményeire. Az etika középpontjában annak meghatározása áll, hogy mit kellene tenni. Ránk, keresztyénekre bízott kötelességünk az, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan reflektáljunk biblikusán az új biotechnológiákra, annak alapján, hogy minek teremtettünk, és hogyan kellene megélnünk kapcsolatainkat más emberekkel az Istennel való kapcsolat alapján. Ennek az évnek az elején olyan, embereken elvégzett, klinikai kísérletet hagyott jóvá az Amerika Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága, amely embrionális őssejtekből kivont sejteket injektál gerincvelő sérüléses betegekbe annak reményében, hogy új idegsejtek lépnek az elpusztultak helyére. Ezzel egy időben felerősödtek a pluripotens őssejtekkel kapcsolatos etikai kérdések — beleértve az abor- tált méhmagzatok szöveteiben található magzati őssejteket is. Az őssejttel való klinikai kísérletezés megkezdésének bejelentése után egy hónappal egy kisfiúnál agy- és gerincvelő daganatot diagnosztizáltak. A fiút négy éven keresztül különböző donoroktól származó magzati őssejtekkel kezelték annak érdekében, hogy korrigáljanak nála egy agysorvadást okozó genetikai betegséget.19 Kiderült, hogy a daganatok azokból az őssejtekből származtak, amelyeket a genetikai betegségre kezelésként adtak neki. Ez az eset azokat az állandó aggodalmakat támasztja alá, hogy az olyan pluripotens őssejteknek, mint az embrionális sejtek, a köldökzsinórból kivont magzati őssejtek, vagy akár a fentiekben bemutatott embrióid sejtkonstruktumok, megvan a képességük arra, hogy rosszindulatú daganatokká alakuljanak át. Most, hogy ebben az évben megkezdődött az embrionális őssejtekből kivont sejtek emberekben történő használatának tanulmányozása, az ilyen kockázatok még további etikai kérdéseket vetnek fel az őssejtkutatással kapcsolatban, kiváltképp az olyan szabályozó szervek számára, amelyeknek dönteniük kell arról, hogy az ilyen kezelések valaha is biztonságossá válnak közhasználatra. FORDÍTOTTA: RÁCSOK GABRIELLA 19 Amariglio, N. A. Hirshbery, B. W. Scheithauer, et al.: „Donor-derived Brain Tumour Following Neurla Stem Cell Transplantation in an Ataxia Telangiectasia Patient” Public Library of Science Medicine, Feb. 17., 2009 (doi: 10.1371 /journal.pmed. 10000291. 54 SÁROSPATAKI FÜZETEK
