Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás apokalipszisének elemzése és értelmezése
ZO FON I AS APOKALIPSZISÉNEK ELEMZÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE Amikor a 6,11 -1541 leírja az angyal arcának sugárzását, mellén arannyal felövezve, s lábai olyanok voltak mint a tűzben olvasztott bronz/réz, akkor azonnal a Jel 1.13- 18 verseire gondolunk és Dán 10,5-14 szövegére, mely esetleg ezeknek a verseknek az alapja, de hasonlóan mutat be Ez 1, 27 is egy ilyen alakot. A különböző szövegekben megjelenő lényeket nem lehet egyértelműen beazonosítani, de Zofóniás apokalipszise állást foglal Eremiel mellett. A keresztyén hagyomány Dán 10,5 alakját Dán 7 Emberfiával azonosítja, nyilván azzal a megokolással, hogy kapcsolatot talál a Jel 1,13 Emberfiához hasonló, aranyövvel körülövezett alakja, a Jel 1.14- ben megjelenő fehér fejű és hajú alak és a Dán 7. 10. és Ez 1,27 lénye között, s ezeket a verseket tekinti a Jelenések könyve alapjának ezekben a vonatkozásokban. Eremiel és a Jelenések könyvének Emberfia alakja közötti különbségek ellenére is beszélhetünk hasonlóságról a két lény esetében. Eremiel a zsidó hagyományokat őrző közösség számára Dán 10,5-12 alapján lehetett eredetileg az alvilág jó angyala, mely hagyomány később kibővült. Amikor Dán 10,5-7 alakját az Emberfiával azonosították, esedeg Eremiel kibővített leírását használhatták a keresztyén hagyományban és így ábrázolták Jézus feltámadását, akinek hatalma van a halál és a ‘TNI? felett. A%Apokalipszis bibliai témái és a s^ere^tetés miliője A 9,2kk Egyiptomot említi, ahonnan az Úr (TTOlVTOKpcXTtijp) Izraelt megszabadította. Ennek a szövegnek a jelentősége abban áll, hogy az egész írás kiemelten kezeli Egyiptomot, mert más, Izraeltől távoli bibliai helyet tulajdonképpen nem is nevez meg.42 Ez a tény az írás születésének egyiptomi miliőjét erősíd meg. Egyiptom egyben nem csupán Izrael elnyomatásának helye, hanem valószínű a Zofóniás apokalipszise hátterében meghúzódó gyülekezet nyomorúságának háttere is. A templom és a nép OEGEMA nem fogadja el WINTERMUTE feltételezését, aki szerint Széir hegyének említése (2. rész vége) a templom fennállására utalna, mivel az egész Apokalipszis sehol nem beszél a templomról, sem az istentiszteletről.43 Az Apokalipszis szövegéből nehéz eldönteni, hogy az írás a zsidó népet tartja-e szem előtt, vagy inkább egy keresztyén közösségre koncentrál. Ha elfogadjuk, hogy az írás mindenekelőtt az olvasót akarja felszólítani megtérésre és ezzel a céllal íródott, akkor nyilvánvalóan minden kor emberének, minden időben szól az üzenet. A 6,8kk44 versekkel kapcsolatban - ahol érc kapukat (TRjXt)) lát a látnok és ut- cát/teret (TíXctTCUI), mely olyan volt, mint egy szép város (TToXtC), valamint érc 41 Ez DIEBNER-nél a 9. rész közepén kezdődik - DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1216 42 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1216; A Széir hegye a 2. fejezet végén inkább a kijelentés helye, a Sinai és Párán párhuzama (5Móz 33,2; Bír 5,4) - Ugyanitt: 1206 43 OEGEMA : Apokalypsen i. m. 189; WINTERMUTE : Apocalypse of Zephaniah i. m. 500-501 510; Ha hitelt adunk annak a pro-edomita feltételezésnek, mely szerint az idumeusok azért jöttek Jeruzsálembe, hogy segítsék a zélótákat, mielőtt a város a rómaiak kezére került, akkor a Széir hegyén történt látomás a szöveg Kr. után 70 előtti datálását erősíti meg. Egyéb szempontok a keletkezés korát, a Kr. utáni 2/3. századra helyezik. 44 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1210 2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 93
