Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás apokalipszisének elemzése és értelmezése

ZOFŐNIÁS APOKALIPSZISÉNEK ELEMZÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE nelemben élő szemlélő számára nem egymást követi, hanem egymás alatt, egymás fölött helyezkedik el. Ilyen értelmezésben az Apokalipszisben, valójában nem is beszélhetünk történelemről, hiszen annak nincs sem kezdete, sem vége. Ennek az ahisztórikus történelemképnek a történelmi kontextusa olyan kor és olyan miliő lehet csak, melyben az ember nem mutatott érdeklődést a politikai történelem iránt, de Izráel vagy az emberiség történelmével sem foglalkozott és mindazt nem tartot­ta relevánsnak, s nem is hatott rá nyomasztóan. Kivételnek tekinthető ebben a vonatkozásban az Apokalipszis vége, ahol a Pantokrator haragjában elpusztítja a földet, a fákat, magas tornyokat (TTUpyoC), madarakat (18,12-20).22 Ez a történe­lemfelfogás inkább a mikrokozmosz eseményeit, konstellációit tekintette releváns­nak és azokkal foglalkozott. apokaliptika Az Alexanrdriai Kelemen idézetében fennmaradt görög fragmentum szerint Zofóniást a lélek az ötödik égbe viszi, ahol látja az angyalokat, amint Istent dicsé­rik.23 A sahidi szöveg azt írja le, amint 5000 angyal kínoz egy bűnös embert, Zofóniás szeme láttára. A két fragmentum teljes szövege valószínű hét égről tud és ezzel kapcsolatban beszél mennyei utazásról. Az apokalipszis fragementumai egy­öntetűen tudhattak a pokolról, mely a büntetés helye és a Paradicsomról, mely a megjutalmazás témáját domborította ki irodalmi keretben, a misztikus, spekulatív tartalmú apokaliptika ismertetőjegyeivel. Kis eltéréssel ezeket a témákat öleli fel az achmimi szöveg is Zofóniás mennyei utazásával, a büntető angyallal, a büntetés helyével, büntetési jelenetekben, végítélettel. A pokol büntetésének célja parainetikus. Morális megtérésre szólít fel, s Zofóniás alakját majdnem úgy ábrázol­ja, mint Enokot az énoki irodalom, vagyis Zofóniás nem egyszerűen egy kozmikus utazás passzív utasa, akit angyal vezet, s ő maga semmi aktivitást nem mutat, ha­nem kérdez, indulatai megnyilvánulásai vannak, sőt egyfajta transzformáció részese is lehet, amikor hajóba emelik, angyali ruhát ölt magára, érti az angyalok nyelvét, kijön a nyomorúságból és átmegy a túlvilágba.24 Apokalipszis és a Biblia egymáshoz való viszonya WINTERMUTE25 azzal hozza kapcsolatba az apokalipszis ószövetségi idéze­teit, hogy az zsidó közösségben íródhatott, szerzője ismerte az Ószövetséget és ez feltételezhető volt olvasói részéről is. Az a szöveg, melyet Dániel könyveként hasz­nált, tartalmazhatta Zsuzsánna anyagát (6,10). Az egész lakott föld, ahogy fel volt 22 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1228-1229 23A szöveg eleje majdnem azonos Ezékiel felemeltetésének leírásával: Kai dveXaßei' ge Ttveüga Kai Tjyayev ge - Ez 11,1 (LXX); Kai dneXaßen ge Ttneüga Kai avr\veyKíV ge - Die griechischen christlichen Schriftsteller der ersten drei Jahrhunderte i. m. 377; DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1200-1201 24 „Ich war überaus furchtsam und begann, ihn zu bitten (7,18-19)...ich stöhnte auf (8,2)...ich begann zu flehen (9,1)...„Ich fragte ihn nun: Wer ist der grosse Engel,(10,17) - DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1214 1215 1218 1222 1223 Amikor Zofóniás Amente-ből jön ki (14,3-4), akkor a Hádész-ből, a halottak birodalmából szabadul.; am:nte...(wüste) Westen Ägyptens und damit das Reich der Toten (=Hades) ugyanitt: 1202 25 WINTERMUTE: Apocalypse of Zephaniah i. m. 503-505 2010/4 Sárospataki füzetek 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom