Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás apokalipszisének elemzése és értelmezése
Enghy Sándor függesztve, mint egy csepp a korsóból/vederből/vízből (2,5), Ézs 40,15- tel függ össze.26 Néhol a szöveg nem konkrét szakaszra utal, csak látszik, hogy ószövetségi kifejezést használ. A 6,7 esetében az imádkozó próféta szavait írhatta volna az a szerző is, akinek voltak héber ismeretei, de a jelenlegi szövegben van ami átírás, van ami fordítás és így logikátlan az Vlbtf /Fdoe/Eloi, KUpiOC /YHWH/Lord/Herr, /Adonai, ÍTIÍOK /Sabaoth használata.27 Ilyen összeállításban a Héber Bibliában sem fordulnak elő a szavak és nem valószínű, hogy így a sor egy héberül beszélő közösségben megfogalmazódhatott. Van amit a kopt fordító görögből lefordított, a hébert pedig úgy hagyta. Nyilvánvaló a szöveg Ószövetséggel való kapcsolata az ősatyák és mások nevén keresztül: Ábrahám, Izsák, Jákob (11,4; 9,4); Sidrák, Misák, Abednégó (6,10); Enók, Illés, Dávid (9,4); Zofóniás (sahidi szöveg 7). A könyv jellemző kifejezése az ’’élők könyve” (3,7; 9,2), mely összecseng a Zsolt 69,28 ide vonatkozó kifejezésével. Zofóniás és az angyal dialógusban megmutatkozó kapcsolatának modellje megtalálható Zak 1-6 szövegében. A szerző ismeri a Pentateuchosból a parancsolat és rendelkezés kifejezéseit, de azokat sajátosan használja (3,4): a parancsolatot Joatham fiaival hozza kapcsolatba, akik nem tartották meg atyjuk parancsolatát (eVToXr)), s emellett beszél az Úr rendelkezéseiről (ŐLKaitopa), melyeket szintén nem tartottak meg. A szerző nem tanulmányozta behatóan az Ószövetséget, ismeretei inkább egy zsidó közösség laikus tagjára jellemzőek. Irodalmi modelleket vesz át az Ószövetségből, jól ismert etikai vonatkozású szövegeket, leíró részleteket. Korlátozottan használ olyan kifejezéseket, melyek a lélek halál utáni megítélésére használhatóak más, nem ószövetségi összefüggésben, ugyanakkor jól ismert ószövetségi vonatkozásokat figyelmen kívül hagy. Megemlíti Izrael fiait, akihez a látnok nem fordult oda és ez az ő bűne (7,7),28 29 de nem említi az egész szövegben a szövetséget, a kiválasztást, vagy az országot. Megemlíti az ősatyákat (9,4),29 igazságukat (SlKOtlOC), minden nagyobb teológiai összefüggés nélkül. Izolált a Mindenható Isten (uaVTOKpaTüjp) cselekedeteivel kapcsolatban, hogy megváltotta Izáelt a fáraó kezéből (6,10),30 31 de nem tud a szerző arról, hogy az egész történelem az Ö kezében van. Illésről, Dávidról sem tudunk meg sokat (9,4),31 de a történeti könyvek szövegei általában véve sem jelennek meg az Apokalipszisben. A próféták már inkább, de mind Zofóniás, aki az apokalipszis központi alakja, mind pedig Zakariás személye, aki az angyallal való beszélgetés modelljében jelenik meg itt, csupán apokaliptikus látnokként szerepelnek, nem pedig Isten üzenetének hirdetőiként. 26 DIEBNER-nél ez az első szakasz legvége: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1204 27 Ez DIEBNER-nél a 8. rész legeleje: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1214 28 Ez DIEBNER-nél a 12. rész legeleje: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1220 29 Ez DIEBNER-nél a 14. rész közepe: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1224; Ebben a kiadásban szerepelnek még az ősatyák máshol is (17,7-8) ugyanitt: 1227 30 Ez DIEBNER-nél a 9. rész legeleje: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1216 31 Ez DIEBNER-nél a 14. rész közepe: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1224 90 Sárospataki füzetek 2010/4
