Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csohány János: A magyarországi protestáns pátensharc záró szakasza
CSOHÁNY JÁNOS tanács rendeletben közölte a szuperintendenciákkal, hogy a protestánsok vezetőivel folyó bizalmas tárgyalások ne tévesszék meg őket, a pátens érvényben van, a koordinációt kötelesek végrehajtani. A rendelet ugyanakkor a lelkészeket kötelezte, hogy a politikai hatóságnak engedelmeskedve hirdessék ki a pátenst.16 Március 3-án kultuszminiszteri rendelet tudatta a szuperintendenciákkal, szeniorátusokkal és a gyülekezetekkel, hogy a februári rendelet érvényes és hajtsák végre.17 Közben megindultak a politikai hatóság részéről alkalmazott kényszerítő intézkedések, hogy a lelkészek szószékről hirdessék ki a pátenst és ebben őket senki se akadályozhassa meg.18 Az események aztán felgyorsultak. A császár 1860. március 31-i hatállyal elfogadta Albrecht főherceg főkormányzói felmentés iránti kérelmét és helyére a magyarországi születésű evangélikus vallású báró Benedek Lajos táborszernagyot nevezte ki. Benedek gyorsan tájékozódott, és nem csupán Thuntól, hanem magyarországi protestáns forrásokból is. Török Pál pesti református lelkész és Székács József pesti evangélikus lelkész adta meg a meggyőző felvilágosítást Benedeknek, és azt a módot is javasolták, ahogyan az uralkodó presztízs-veszteség látszata nélkül gyakorlatilag visszavonhatja a pátenst.19 Az autonómiához ragaszkodó egyházkerületek egymás után tartották az állam szerint törvénytelen közgyűléseiket, amelyeken ismételten tiltakoztak a pátenses egyházalkotmány és az annak érdekében hozott rendelkezések, a hatósági erőszak, a bírósági eljárások, a megszületett ítéletek ellen.20 1860. május 9-én Thun már úgy nyilatkozott Szögyéni-Marich László birodalmi tanácsosnak, hogy Benedek sürgetésére és saját belátásából kész felfüggeszteni a pátens végrehajtását, engedélyezi a zsinatok összehívását, és beszünteti az autonomisták elleni bűnvádi eljárásokat. Szögyény rábeszélte, hogy várják meg Vay Bécsbe érkezését, és vele megtárgyalva hozzák meg intézkedésüket. Attól tartott Szögyény, hogy a minisztertanácsban olyan határozatot hoznak, ami elrontja a kibontakozás lehetőségét. Vay Miklós bárónak Bécsben május 11-én mind Thun, mind Benedek arról nyilatkozott, hogy a pátens végrehajtását felfüggesztik, a koordinálás megtagadásáért indult bűnvádi eljárásokat megszüntetik, és a protestáns egyházalkotmánynak autonóm zsinaton történő rendezését tervezik.21 Még azon a napon a minisztertanács ülésén maga Thun tette meg ilyen értelemben a pátens felfüggesztésére javaslatát.22 A minisztertanács május 12-én és 15-én tárgyalta még a kérdést, és elfogadta a határozatot, amit a császár is kész volt kibocsátani a Bene16 CSOHANY, 1979. 141-142. MR. Protokoll 1860. február 5. Thun indoklását németül közli CSOHÁNY, 1979. 191. p. 67. jegyzetben. 17 CSOHÁNY, 1979. 142.; GOTTAS 111. Evangelisches Wochenblatt 1860. S. 93. 18 CSOHÁNY, 1979. 142-143.; BÍRÓ SÁNDOR - BUCSAY MIHÁLY - TÓTH ENDRE - VARGA ZOLTÁN: A magyar református egyház története. Bp., 1949. (továbbiakban: Biró, Bucsay, Tóth, Varga) 341-344. ;TÓTH ENDRE: A pátens története a Dunántúli Református Egyházkerületben. Debrecen, 1940.; Szép számmal találhatók rendőri és csendőri jelentések Informationsbüro Karton 141., 144-145., 162. HHStA Wien. « GOTTAS, 126-129.; CSOHÁNY, 1979. 144-147. 20 CSOHÁNY, 146-147.; Biró, Bucsay, Tóth, Varga, 342-344.; GOTTAS, 114-116. 21 CSOHÁNY, 1979. 147.; Idősb Szögyény-Marich László országbíró emlékiratai. 3. köt. Bp., 1917. 33-34. 22 MR. Protokoll 1860. május 11. Thun javaslata és a kérdés megtárgyalásának szövege németül közölve CSOHÁNY, 1979. 194-196. 50 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4
