Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csohány János: A magyarországi protestáns pátensharc záró szakasza
A Magyarországi protestáns pátensharc záró szakasza dek táborszernagy magyarországi főkormányzóhoz intézett kézirat formájában. Intézkedett, hogy azt május 15-i dátummal készítsék el, ami megtörtént és 1860. május 15-i kelettel, azonnali hatálybalépéssel jelent meg. Eszerint azokra a magyar- országi protestánsokra vonatkozóan, akik nem fogadták el a pátenses egyházalkotmányt és nem koordináltak, a koordinálás kényszerét felfüggesztette. A koordinált egyházaknak viszont a pátens egyházalkotmánya értelmében kellett szerveződniük és élniük mindazokkal a kedvezményekkel, amelyeket az állam számukra biztosított. A nem koordinált egyházak régi egyházalkotmányuk szerint élhettek az 1849- től életbe léptetett korlátozások alól feloldva.23 A református egyházból 25 egyházközség, az evangélikus egyházból 226 egyházközség — többségükben szlovákok és németek — fogadta el a pátenst, 333 evangélikus egyházközség azonban a régi egyházalkotmányhoz ragaszkodott. A pátens alapján szerveződött gyülekezetek Karol Kuzmány bécsi teológiai professzort választották szuperintendensükké (püspökükké), aki 1866. augusztus 14-én bekövetkezett hirtelen haláláig viselte ezt a tisztséget. Székhelye Pozsony volt. Kuzmányt halála után Josef Miloslav Húrban (1817-1888) követte 1866 októberében a pozsonyi pátenses egyházkerület püspöki székében. A Habsburg-ház és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés megkönnyítése céljából 1867. május 15-én kiadott uralkodói rendeletével Ferenc József császár visszavonta a pátenst és az azt követő miniszteri rendeletet, a pozsonyi pátenses egyházkerület ügyét a magyarországi protestáns egyházaknak a hatáskörébe utalta. A pozsonyi egyházkerület egyházközségeinek száma a végén 28-ra apadt, a többiek már korábban visszatértek az autonóm alapon szerveződött evangélikus és református egyházba, amelyeket 1867-ben a megmaradtak is követtek.24 23 CSOHÁNY, 1979. 147-148., 196. Das Allerhöchste Handschreiben vom 15. Mai 1860 an den Feldzeugmeister Ritter von Benedek, teljes szövegével olvasható GOTTAS, 212-213.; Gremialakten, 10. Beilage, 806 ex 1859. HHStA Wien. Közli még BORBIS, JOHANN: Die evangelisch-lutherische Kirche Ungarns in ihrer geschichtlichen Entwicklung. Nördlingen, 1861.357-359.; RÉVÉSZ, Fejezetek. 162. 24 BUCSAY, MIHÁLY: Der Protestantismus in Ungarn 1521-1978. Teil 2. Wien — Köln — Graz, 1979. Vlg. Böhlau. S. 95.;Uő.: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Bp., 1985. 204-206.; GOTTAS, 132-167.Kuzmányt szobai fürdőkádjában érte a halál. GOTTAS, 161.; KUZMANY, KARL: Das gute Recht der evangelischen] Preßburger Superintendenz. Ein wort zu seiner Zeit. Wien, 1866.; Vö. KARL SCHWARZ: A magyarországi protestantizmus helyzete és fejlődése a 19. században. A magyarok és a szlovákok közötti egyházi konfliktus különösen a neoabszolutizmus korában. Theologiai Szemle 1997. évf. 5. sz. 280-287.; Ugyanez a tanulmány leközölve új bibliográfiával kiegészítve, in CSOHÁNY JÁNOS: Tanulmányok Debrecen és a reformátusság múltjáról 5. köt. Debrecen, 2010. Fábián Bt. Kiad. 11-28. 2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 51
