Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rusthoven, James J.: Mit jelent embernek lenni a technika korában? Református keresztyén megközelítés.
Rusthoven, James J. észlelhető megbízható vizsgálatok által. Az ilyen termékek, készítmények előre nem meghatározható hosszú távú károsodásokat okozhatnak az emberben és a környezetben, hacsak nem megfelelően szabályozzák használatukat.3 Fontos annak megértése, hogy mi tes% bennünket emberivé Egyes fejlesztés alatta álló új orvosi technológiák komoly etikai kérdéseket vetnek fel, amelyek megkövetelik azt, hogy alapvető tudásunk legyen arról, hogy kik is vagyunk mint emberi lények. Olyan technikákat fejlesztettek ki, amelyek segítenek abban, hogy tovább maradjunk életben, ugyanakkor megkérdőjelezik a magunkról alkotott felfogásunkat olyan helyzetekben, amikor cselekvőképtelenek vagyunk, vagy amikor szívünk és tüdőnk leállását megakadályozó bonyolult szerkezettől függünk. Ezek a technikai lehetőségek a következő kérdéssel szembesítenek bennünket: mikortól számítunk valóban halottnak? Fel kell tennünk a kérdést azok nevében, akiket élőknek tartunk, de már cselekvőképtelenek: azoknak az emberi lényeknek az értéke, akiket gondolkozásra vagy mások felismerésére alkalmatlannak nyílvánítanak kevesebb, mint azoknak az értéke, akiknek több értelmi és kapcsolati képessége van? Sok gyötrelmes óra telt már el kórházi intenzív osztályokon: a lélegeztetőgépre kapcsolt szerettünk vajon visszafordíthatatlan állapotban van, amely soha nem teszi lehetővé, hogy értelmesen kommunikáljon más emberi lényekkel? Hagynunk kellene-e az ilyen állandósult vegetáló állapotban lévőket meghalni csak azért, mert nem képesek kommunikálni? Minden nehézség nélkül hagynunk kellene, hogy teljesen legyengüljenek, ha már képtelenek magukat táplálni, mint a híressé vált Terri Schiavo-esetben?4 Azaz: mit jelent teljes mértékben embernek lenni? Hasonló problémák jelentkeznek az élet kezdetén. A megtermékenyített petesejtek, blasztociszták és a fejlődés későbbi szintjén álló méhmagzatok erkölcsi státuszán évszázadok óta vitatkoznak, és kevés egyetértés született egyházon belül és kívül abban a kérdésben, hogy mi határozza meg az erkölcsi státuszt. Egyes emberi fejlődési formáknak magasabb vagy alacsonyabb státusz tulajdonítható? Ha igen, akkor milyen kritériumokat kellene alkalmazni az embervolt különböző szintjeinek meghatározásához, és az ilyen meghatározásoknak hogyan kellene megszabniuk azzal kapcsolatos döntéseinket, hogy hogyan kezeljük ezeket a létformákat? A következőkben az emberi lények erkölcsi státuszát érintő folytonos problémával szeretnék foglalkozni egy olyan szövetség-etika lencséjén keresztül, mely a szövetség bibliai fogalmából indul ki. A humán embrió erkölcsi státusza meghatározásának problémájával illusztrálom azt, hogyan lehet segítségünkre egyfajta szövetség-etika az ilyen bioetikai kérdések megértésében. A felnőtt őssejtek etikailag kevésbé problematikusak, így nem is érintjük azok kérdését ebben a tanulmányban. 3 Lin, P.: „Nanotechnology Bound: Evaluating the Case for More Regulation”, Nanoethics 2007/1: 105-122. 4 Quill, T. E.: „Terri Schiavo: A Tragedy Compounded”, New England Journal of Medicine, 2005, 352: 1630-1632. 44 SÁROSPATAKI FÜZETEK
