Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rusthoven, James J.: Mit jelent embernek lenni a technika korában? Református keresztyén megközelítés.
Mit JELENT EMBERNEK. LENNI A TECHNIKA KORÁBAN? Új biotechnológiák az őssejtkutatásban - embrioidok embrióéhoz hasonló őssejtek létrehozása — szöveti sejt sejtmagjának transzplantááója Hadd szolgáljak először naprakész információval az olyan biológiai konstruktu- mokról, amelyeket a természetes humán embriók helyett terveznek használni kutatási célokra emberi betegségek új kezeléseinek a kifejlesztése céljából. Az ilyen gyógykezelések közé tartozik helyreállított géneket tartalmazó sejtek beültetése egy sérült gén okozta betegségben szenvedőbe. Ide tartozik olyan működő sejtek injekciózása, amelyek elhalt sejteket helyettesítenek, mint pl. a Parkinson kórban, vagy olyan sejteket helyettesítenek, amelyek leálltak olyan életfenntartó hormon termelésével, mint pl. az inzulin. 2001-ben Gerorge W. Bush aláírt egy olyan törvényjavaslatot az USA-ban, amely megtiltotta új őssejt sejtvonalak humán embriókból történő előállításának közpond állami finanszírozását. A törvény arra kényszerítette az ezen a területen dolgozó tudósokat, hogy más kutatásokon kezdjenek el aktívabban foglalkozni, pl. a sejtszerkezetek létrehozásán.5 Jóllehet Obama elnök nagyrészt visszavonta ezt a tilalmat, a közben eltelt nyolc év figyelemreméltó új biotechnológiákat eredményezett, amelyek megváltoztatták az őssejtkutatás etikai horizontját. Megváltoztatták a rendelkezésre álló lehetőségeket új őssejt terápiák kialakítására, és arra késztettek bennünket, hogy még körültekintőbb kérdéseket tegyünk fel: kü- lönbözik-e az erkölcsi státusz az emberi lények különböző fejlődési szintjein? Az első ilyen új biotechnológia állatokban kialakított sejtszerkezet formájában jelent meg, mely technika a szöveti sejt sejtmagjának transzplantááója (SCNT) néven vált ismertté.6 Ezzel a technikával egy normál sejt (pl. bőrsejt) sejtmagját eltávolítják, és beültetik egy olyan petesejtbe, melynek eltávolították a sejtmagját. Az új típusú sejtet kémiai vagy elektronikus úton stimulálják, hogy dedifferenciálódjon (visszaalakuljon egy korábbi, osztódóképesebb állapotba) és felvegye az embrionális őssejt külsejét és biológiai tulajdonságait. Az ilyen sejt-szerkesztményeket embrioidoknak (embriószerűeknek) nevezem, mivel laboratóriumi úton állítják őket elő, és a normál embrionális őssejtek sok jellegzetességét felveszik, de ilyeneket normál esetben nem találunk a természetben. Elméletileg azonban megvan a képességük arra, hogy a méhbe beültetve genetikai utóddá fejlődjenek ki, mely utód a sejtmagdonor kiónja lesz. Hamar rájöttek arra, hogy ilyen szerkezeteket már létre lehet hozni emberi bőrsejtek és emberi petesejtek felhasználásával. Hamarosan előállítottak egy rokon-embrioidot is, amely csak abban különbözött az SCNT technikával létrehozottól, hogy itt eltávolítottak vagy semlegesítettek egyetlen olyan gént, amely felelős azért, hogy az embrióid beágyazódjon a méhbe. A módosult SCNT technikával létrehozott embrioidok kutatási célokra való felhasználását egyesek etikailag elfogadhatóbbnak tartják, mert ezek nem tudnak beágyazódni a méhbe, és így nem lehet belőlük újszülött csecsemő. Még a római katolikus magisztérium tagjai közül is néhányakat lelkesedéssel töltött el az, hogy az ilyen embrioidok kutatási célokra történő felhasználása etikailag elfogadhatóbb, mint az SCNT által létrehozottaké. 5 Ezek olyan sejtek, amelyeket laboratóriumi körülmények között hoznak létre, és amelyek nem fordulnak elő a természetben, de kutatási vagy terápiás célra felhasználhatók. 6 Wilmut, I., N. Beaujean, P. A. de Sousa, et al.: „Somatic Cell Nuclear Transfer”, Nature, 2002, 419: 583-587. SÁROSPATAKI FÜZETEK 45
