Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jaskóné Gácsi Mária: 120 éve született Komáromi János
120 ÉVE SZÜLETETT KOMÁROMI JÁNOS napvilágot történelmi művei, mint például az Es%e Tamás a mezítlábasok ezredese, az Ordasok és a Rogyosgárda. A világháborús élményeit novellák és regények egyaránt őrzik. Ezekben a művekben az író által átélt, szubjektív, lírai hangon szólalnak meg a szereplők, és a valóság is objektív stílusban realizálódik. A háború miliője színessé és gazdaggá tette élettapasztalatát, mely hozzásegítette a saját hangján való megszólaláshoz. A régi szerető, a Zúg a fenyves című műveiben őszintén bemutatja a borzalmak igazi arcát, és így szabadul meg vele együtt az olvasó is a háború okozta borzalmaktól. A Trianonban megszületett döntés után a csalódott lelkek, szerelmek gyötrődéseit ismerhetjük, érezhetjük át A régi szerető lapjait olvasva. Műveiben minden ösztönösen a mesére épül, minden a mesélésnek van alárendelve, a mesei félhomály teszi lehetővé az alakok és a környezet hangulatának megrajzolását. Ezekben az írásokban is valóságosan, hitelesen követi a háború, történéseit, azonban néhány kritika arról szól, hogy „tévútra viszi Komáromit” a háború és tragikusnak ítéli meg a magyarság sorsát. „Regényeiben sokszorfeltűnik a háború után elvesztett területek képe, s le kicsiny lő leg beszél a szomszédos cseh népről. ”5 Karácsony hermeneutikája szerint az író világháborús katonaélményeit a történelmi múlt nézőpontjából nagyítva és túlzásokig fokozva adja elő. Valóban, a mű részleteiben elmerülve az író intenciója csakis a gondolatok és érzelmek egyértelművé tétele, valamint a szórakoztatás és az olvasó megerősítése „magyar voltában. ” A műalkotás további értelmezéseit és kritikáit kutatva a Kálvinista Szemle szerint, a his- torizáló nézőpont mellett a „magyar lelket rajzolja meg amely a XTTI. Század vége felé I. Lipót uralkodása alatt, a Thököly féle szabadságharc előtt és annak folyamán a Habsburgokkal, az osztrákokkal és a velük szövetkezett ellenreformááós pápizmussal szemben a magyar bujdosókat és szabadságharcosokat eltöltötte. Más argumentáció olvasatában ez - a XVII. század végéről szóló hősi regény nem más ,.gyűlölködő történelemhamisításnvl”, és „látszólag az ordasok kuruc csapata a téma s a széles kontúrokban felfestett háttér Thököly felkelése; a valóságban a gályarabok, a pataki kollégium s egy durva, csak gyilokra és vérontásra kész protestantizmus himnusza. ’v Az író művészi szándékát egyértelműen a kuruc- probléma és a hozzá kapcsolható mese bűvölete járja át. A mai értékrendszerünkkel párhuzamban a korabeli kritikák összevetésével azt gondolom, hogy az író a magyar nemzeti identitás erősítését ösztönösen feladatának tartotta. Az események hajtóereje a magyarság szeretete. A XX. század elejének irodalmi szubverziójában a hagyományok úsztelete - ahogy Tverdota György írja —, a magyar kultúra és a történelem folytonossága megszakadt. Azonban a régi értékek még hatnak, az anekdo- tikus narratívák megújulása Komáromi írói közléseit népszerűvé tette. Műveit újraértelmezve láthatóvá válik, hogy saját korát, énjét miként láttatja poétikájával. A szerző történelmi tárgyú írásai mutatják értékrendjét, valamint a múlt eseményeit, azonban nem bírál, pártatlan marad. Nem ad hangot a paraszti vágynak, önállósodási akaratának; „írásai a hivatalos korízlést elégítették ki”, továbbá tekintélytisztelő szellemben történő neveltetése sem ad elég impulzust ahhoz, hogy tollvégre kapja a nép tudatában élő függetlenségi vágyat. írásaiban asszertív, azonban tekintélytiszte5 Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei II. Szerk.: Dr. BENDE Sándor Eger Hungária 1964. in. Dr. HEKLI József: Komáromi János, 293.0. 6 Komáromi János: Ordasok, in: Kálvinista Szemle 1931. XII. évf. 46. sz. 369.1. 7 Hé, Komárom, Komáromi. Nógrády Zoltán In: Magyar Kultúra 1931. XVIII. évf. 21. sz. 372-374.1. 2010/3 Sárospataki Füzetek 75
