Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: A belső és a külső világ a zsoltárokban - Leo Mock nyomán
ÖSSZEFOGLALÁS A BELSŐ ÉS A KÜLSŐ VILÁG A ZSOLTÁROKBAN - LEO MOCK NYOMÁN Ez a tanulmány legbensőbb érzelmeink és a bennünket körülvevő világ kapcsolatát vizsgálja a zsoltárirodalomban az amszterdami egyetemen oktató Leo Mock nyomdokaiban járva. Eíétköznapi megfigyelésekből indul ki, melyek szerint ezt a kapcsolatot az jellemzi a mindennapokban, hogy felmerülő problémáinkat még nehezebben viseljük, ha általában is rosszul érezzük magunkat, ha azonban valami jó történik velünk, azt még szebbnek látjuk, ha egyébként is jól vagyunk. Mindaz tehát, amit nap mint nap tapasztalunk, pillanatnyi érzelmi állapotunknak megfelelően kerül sajátos összefüggésbe. Ha jó kedvünk van, mindent rózsaszínben látunk, de ha rossz a hangulatunk, sötét felhők kúsznak életünk egére, és körülöttünk mindenre sötétség borul. Jogosan támasztunk ilyen megfigyelések után igényt arra, hogy okokozati kapcsolatot feltételezzünk legbensőbb érzelmeink és a bennünket körülvevő világ között. Bizony sokszor tagadhatadanul úgy tűnik, hogy mintha érzelmeink valamilyen módon befolyást gyakorolnának a körülöttünk zajló eseményekre, és a pozitív gondolatok úgy vonzzák a pozitív dolgokat, a negatívumok pedig a negatívakat, mint a mágnes. Azok között az emberek között, akik hasonló problémákkal küzdve, csoportokba szerveződve próbálnak meg önmagukon segíteni, gyakran halljuk, hogy ahol érzelemvilágunk pozitív, ott ez környezetünkben is pozitív felhangokat szólaltat meg, de ennek a fordítottja is igaz. Ezért fontos az optimizmus, mert annak kisugárzása környezetünket is pozitívra hangolja. Csak a belső tisztaság képes megtisztítani az embert körülvevő világot. Csak jól felhangolt húrokon lehet jó hangzású zenét játszani. Ha ezeket a gondolatokat a Biblia mérlegére helyezzük, megtudhatjuk, hogy ez az érzelemvilágunk és a külvilág közötti ok-okozati kapcsolat igazolható-e bibliai szempontok alapján. A Zsolt 1,1-3 olvasásakor az az érzése támad az embernek, hogy van értelme Isten akaratára figyelni és azon gondolkodni, mert ha a gondolat belső világában pozitív folyamatok zajlanak, annak hatása van a külvilágra, ahol a gondolkodás jelei nyilvánvalóvá, kézzelfoghatóvá válnak: Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtenni gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz. A rabbinikus magyarázatokban is olvashatunk az emberben zajló láthatatlan, belső gondolkodás és a külvilág számára érzékelhető tettek kapcsolatáról: a szem látja, a szív megkívánja, de a test követi el a bűnt — írja Raschi a 4Móz 15,39-et magyarázó kommentárjában. Raschi számára a vers és a kémekről szóló történet egyik verse között egy közös ige teremt kapcsolatot (Tin - 4Móz 13,25), melyből ő azt a következtetést vonja le, hogy tulajdonképpen a szemek a test kémei. Mindez az ember belső világában születő gondolat és a külvilág összefüggését mutatja. A kémek gondolkodásuk szerint ítélik meg a földet, és annak megfelelően cselekszenek, amit lámák. A 4Móz 15,38-40 üzenete alapján is megáll a tétel: a bojtok Isten parancsolataira emlékeztetik Izrael népének tagjait, melynek az a célja, hogy ők Isten akarata szeDIE INNENWELT UND DIE AUSSENWELT IN DEN PSALMEN 2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 33
