Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kézi Erzsébet: Pedagógia, teológia és filozófia Comenius gondolati rendszerében

KÉZI ERZSÉBET Az életkorokhoz a következő módon rendeli hozzá a tankönyveket: „19. Kézikönyv a négy korhoz képest négy legyen; a) Vestibulum b) ]anua c) Palatium d) Thesaurus. 20. A Vestibulum a (nyelv pitvara) a gyermek beszéd-anyagát tartalmazna, t. i. rö­vid mondatokba foglalt néhány szfz szpt’ mellékletül név-és igeragozást. 21. A Janua (.nyelvek ajtaja) tartalmaznia a nyelvnek használatában levő összes szó­kincsét, mintegy nyolcezret, rövid mondatokba szedve, melyk a dolgokat természetes összefüggésükben fejezik ki. Ehhez rövid és világos nyelvtani szabályokat kell fűzni, melyek világosan eléadják azpn nyelv helyesírási, hangoztatásé, alaktani és szpfűzési törvényeit. 22. A Palatium(a nyelvek lakházcjtartalmazgon változatos beszélgetéseket minden dolgról, legyenek azpk mindennemű szólásmóddal, ékes szóvirágokkal díszítve. [...] Záradékul álljanak a szólásmódok és jelesmondatok ezerféle változtatásának és színezésének szabályai. 23. Thesaurus(kincsesház) nevet viselendnek a classicus írók művei, melyek különbö­ző tárgyakról alaposan, velősen írnák. Előre bocsátandók a szónoki beszéd lényegének megfigyeléséről és elsajátításáról r a közkeletű szólásmódok helyes alkalmazásáról szó­ló szabályok.” (Nagy Oktatástan, 1896, 166-167) Ezzel lényegében a nyelvtanítás ma is használt szintjeit különböztette meg. A motiválás, a ráhangolás újabb témákra, tantárgyakra többször is felmerül Comenius írásaiban: „Ha valamely tantárgyra kerül a sor, a tanítványokat arra először fogékonyakká kell tenni. ” (Comenis, 1896, 83) Kényszer, testi fenyítés helyett inkább a helyes motiváció megtalálásával kell di­ákjainkat a tudás birtoklásához eljuttatni. Ez az elképzelés sokkal jobban megfelelt Comenius keresztény lelkületűnek, humanista szemléletének. A nyelvek oktatásánál magából a beszélt nyelvből akart kiindulni, a nyelv szer­kezetét csak másodlagosnak tartotta. „3. A nyelveket nem a nyelvtanból, hanem alkalmas szerzőkből (írásművekből) kell tanul­ni. 4. A reál-tantárgyakat elébb kell tanítani a művészeteknél. 5. Valamint a példákat a szabályoknál. (Comenius, 1896, 82) Az iskolai nyelvtanítás sokszor csupán a nyelvtan magyarázatára szorítkozott, ami részben nem juttatta el a tanulót a nyelv elsajátításáig, a folyamatos beszéd megta­nulásáig, másrészt nem köthette le a tanuló figyelmét. Comenius tehát egy világos fogalmi rendszer megteremtését, valamint a szövegfeldolgozást helyezte oktatásá­nak középpontjába, amely mind a tanulókat, mind pedig a tanárt nagyobb sikerél­ményhez juttatta. A szemléltető oktatás fokozta a motivációt, elősegítette a világos fogalomalkotást, az ismeretek alapos elsajátítását. Külön fejezetet szentel Comenius a Nagy Oktatástan című munkájában a val­lásos nevelésnek. Bár ő is azt állítja, hogy a vallásos érzület Isten ajándéka, de a nevelés szerepét és jelentőségét ebből sem szabad kizárni. Minél kisebb korban el 38 SÁROSPATAKI FÜZETEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom