Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.

BYL, JOHN

az elméé. Gondolatokból, meggyőződésekből és érzelmekből áll. A harmadik világ az idődén igazságok eszmei világa. Olyan dolgok tartoznak ide, mint ismeret, megértés, bölcsesség és az ezek mögött meghúzódó normák. Jellemzője ennek a elvont világnak például az az igazság, hogy 2+2=4. Ezt a harmadik világot a matematika világaként jelölöm.

2. ábra: Három világ és három rejtély (Penrose 1994:414).

Ehhez a három világhoz három rejtély kötődik: hogyan hatnak kölcsönösen egymásra? A virágok, a bor és a tövisek objektív fizikai világa hogyan hat a szépség, öröm és fájdalom szubjektív belső megtapasztalásaira? Hogyan hat a matematika az anyag és az elme világára? Miért játszanak olyan nagy szerepet a matematikai törvény- szerűségek a fizikai világegyetemben? A fizikai világegyetem rejtélyes módon emelkedik ki a matematikai világból. A második rejtély abban áll, hogy az anyag fizikai világa hogyan hozhat létre észlelésre képes elméket. Végül pedig a kört bezáró rejtély: az észlelésre képes emberi elme hogyan jut el absztrakt matematikai igazságokhoz? Ezek azok a legmélyebb kérdések, melyekkel az emberiség szembetalálja magát.

Számos további kérdést vet még fel a naturalizmus. Például:

1. Matematika és anyag

• Miért létezik a világegyetem?

• Miért van benne rend és szabályszerűség?

• Miért fogható fel matematikailag?

• Miért rendelkezik konkrét matematikai formulával?

• Hogyan aktualizálódnak a matematikai formulák?

2. Anyag és elme

• Hogyan idézhet elő a tervszerűtlen anyag tervszerű életet?

16 SÁROSPATAKI FÜZETEK