Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.
Világnézetek háborúja • Hogyan idézhet elő a véletlen összetettséget? • Hogyan jött létre az információ? • Hogyan válhat az anyag tudatossá? • Az én egységessége. • Hogyan hatnak a nem fizikai tényezők az elmére? • Mi alakítja át a gondolati döntést fizikai tetté? 3. Elme és matematika • Miért támaszkodjunk az elménkre? • Hogyan létezhetnek nem fizikai abszolútumok? • Hogyan idézheti elő a „van” a „kell”-t? • Hogyan férhetünk hozzá az egyetemes igazságokhoz? • Miért alkalmazható a matematika az anyagi világra? A materializmus nehézségekbe ütközik akkor, amikor az elme puszta létét akarja megmagyarázni, nem is beszélve annak racionalitásáról. Nem hagy helyet olyan nem fizikai dolgoknak, mint a logika, matematika vagy absztrakt ismeret. Csak úgy tudja megoldani a Penrose-féle hármas rejtélyt, ha elutasítja az elme és a matematika világát mint illúziót. Penrose maga nem materialista. A matematika világát tartja a legvalósabbnak, a másik kettőt pedig a matematikai árnyainak. Ugyanakkor Penrose sem jut közelebb a rejtélyek megoldásához. Mint ahogyan a naturalizmus vagy posztmodernizmus más formái sem. Az öncáfolat veszélyei A naturalizmus szintén az öncáfolat veszélyével néz szembe. Figyeljük meg Sir Francis Crick Nobel-díjas biológus megállapítását: A Megdöbbentő Hipotézis az, hogy „Te”, a te örömeid és bánataid, emlékeid és céljaid, én-tudatod és szabad akaratod valójában nem több, mint az idegsejtek óriási összegyülekezésének működése.. .8 Crick meg van arról győződve, hogy minden gondolatunk és meggyőződésünk csak illúzió, amelyet az idegsejtek váltanak ki. Van valami furcsa ebben a megállapításban. Ha minden meggyőződésünk agyi neuronok kiváltotta illúzió — ahogyan arról Crick meg van győződve —, akkor ez mit jelent Cricknek arra a meggyőződésére nézve, hogy minden meggyőződés illúzió? Vagy vegyük Derk Pereboom filozófus kijelentését: Legjobb tudományos elméleteink szerint rajtunk kívül álló tényezők hozzák létre végül minden tettünket... ezért erkölcsileg nem vagyunk felelősek értük.9 Pereboom arra a következtetésre jut, hogy cselekedeteinket teljes mértékben a fizika törvényei határozzák meg. Ezért tehát nem vagyunk egy tettünkért sem felelősek. Eszerint egy gyilkost nem lehet erkölcsileg felelősségre vonni azért, hogy 8 Crick, Francis: The AstonishingHypothsis. New York, Touchstone, 1994. 3. 9 Pereboom, Derk: Living Without Tree Will. Cambridge, Cambridge University Press, 2001.1. SÁROSPATAKI FÜZETEK 17
