Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.

VILÁGNÉZETEK HÁBORÚJA Létezik azonban néhány olyan tulajdonság, amellyel minden életképes világné­zet rendelkezik. Egy világnézetnek például belső logikáját tekintve következetesnek kell lennie. Előfeltevései nem vezethetnek ellentmondásos következtetésekhez. Má­sodszor. egy világnézetnek összhangban kell állnia azokkal a tapasztalatokkal.\ ame­lyeket magyarázni próbál. Harmadszor: egy világnézetnek élhetőnek kell lennie. Hogyan kommunikálhatunk például az emberekkel, ha világnézetünk szerint a nyelvnek nincs jelentése? Végül pedig világnézetünknek képesnek kell lennie arra, hogy megfeleljen a józan észnek és a tudományos ismereteknek. Naturalizmus Melyek azok az előfeltevések, amelyekre a naturalizmus támaszkodik? Ahhoz, hogy ezt megválaszolhassuk, vizsgáljuk meg a következő idézetet, mely a naturalista tudománytörténész William Provine-tól származik: Az evolúciós biológia szerint nincsenek tervszerű princípiumok a természetben, nincsenek istenek és olyan tervező erők, amelyek racionálisan észlelhetők... Másodszor: nincsenek velünk született erkölcsi vagy etikai törvények... Harmadszor: az emberi lények csodálatosan összetett gépek. Negyedszer: amikor meghalunk, akkor meghalunk, ez a vég számunkra, nincs örök­élet reménye. A szabad akarat egyszerűen nem létezik, az evolúció nem hozhat létre olyan lényt, amely igazán szabad döntéseket hozhat... A világegyetem nem visel ránk gondot... Az emberek számára nem létezik végső értelem.7 Ez tehát a naturalizmus komor credója. Alapvető világnézeti kérdéseinknek megfelelően a naturalizmus válaszait a következőképpen összegezhetjük: Történet: Ontológia: Antropológia: Ismeret: Etika: Vallás: Minden a semmiből, véletlenszerű evolúció révén állt elő. A végső valóság az anyag, amelyet tervszerűtlen, természetes okok alakítanak. Az ember a véletlen következménye, akinek nincs lelke és nincs élete a halál után. Minden ismeret tapasztalati, érzékeink révén szerezzük; nincs isteni kijelentés. Nem léteznek egyetemes normák, nem léteznek matematikai igazságok. Isten, ha egyáltalán létezik, nem időszerű számunkra. A naturalizmus értékelése Mennyire magyarázza jól a naturalizmus a valóságot? A valóság nagyon össze­tett. Roger Penrose brit fizikus Az elme árnya (Shadows of the Mind) című könyvében amellett érvel, hogy három különféle világot különböztethetünk meg (ld. 2. ábra). Az első az anyagi világ, a látható és érezhető dolgokat tartalmazza. A második világ 7 Provine, William: „Progress in Evolution and Meaning in Life”, in Evolutionary Progress. (Matthew H. Nitecki (szerk.), Chicago, University of Chicago Press, 1988. 47-74. SÁROSPATAKI FÜZETEK 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom