Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.
VILÁGNÉZETEK HÁBORÚJA Létezik azonban néhány olyan tulajdonság, amellyel minden életképes világnézet rendelkezik. Egy világnézetnek például belső logikáját tekintve következetesnek kell lennie. Előfeltevései nem vezethetnek ellentmondásos következtetésekhez. Másodszor. egy világnézetnek összhangban kell állnia azokkal a tapasztalatokkal.\ amelyeket magyarázni próbál. Harmadszor: egy világnézetnek élhetőnek kell lennie. Hogyan kommunikálhatunk például az emberekkel, ha világnézetünk szerint a nyelvnek nincs jelentése? Végül pedig világnézetünknek képesnek kell lennie arra, hogy megfeleljen a józan észnek és a tudományos ismereteknek. Naturalizmus Melyek azok az előfeltevések, amelyekre a naturalizmus támaszkodik? Ahhoz, hogy ezt megválaszolhassuk, vizsgáljuk meg a következő idézetet, mely a naturalista tudománytörténész William Provine-tól származik: Az evolúciós biológia szerint nincsenek tervszerű princípiumok a természetben, nincsenek istenek és olyan tervező erők, amelyek racionálisan észlelhetők... Másodszor: nincsenek velünk született erkölcsi vagy etikai törvények... Harmadszor: az emberi lények csodálatosan összetett gépek. Negyedszer: amikor meghalunk, akkor meghalunk, ez a vég számunkra, nincs örökélet reménye. A szabad akarat egyszerűen nem létezik, az evolúció nem hozhat létre olyan lényt, amely igazán szabad döntéseket hozhat... A világegyetem nem visel ránk gondot... Az emberek számára nem létezik végső értelem.7 Ez tehát a naturalizmus komor credója. Alapvető világnézeti kérdéseinknek megfelelően a naturalizmus válaszait a következőképpen összegezhetjük: Történet: Ontológia: Antropológia: Ismeret: Etika: Vallás: Minden a semmiből, véletlenszerű evolúció révén állt elő. A végső valóság az anyag, amelyet tervszerűtlen, természetes okok alakítanak. Az ember a véletlen következménye, akinek nincs lelke és nincs élete a halál után. Minden ismeret tapasztalati, érzékeink révén szerezzük; nincs isteni kijelentés. Nem léteznek egyetemes normák, nem léteznek matematikai igazságok. Isten, ha egyáltalán létezik, nem időszerű számunkra. A naturalizmus értékelése Mennyire magyarázza jól a naturalizmus a valóságot? A valóság nagyon összetett. Roger Penrose brit fizikus Az elme árnya (Shadows of the Mind) című könyvében amellett érvel, hogy három különféle világot különböztethetünk meg (ld. 2. ábra). Az első az anyagi világ, a látható és érezhető dolgokat tartalmazza. A második világ 7 Provine, William: „Progress in Evolution and Meaning in Life”, in Evolutionary Progress. (Matthew H. Nitecki (szerk.), Chicago, University of Chicago Press, 1988. 47-74. SÁROSPATAKI FÜZETEK 15