Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kaiser, Christopher Barina: "Isten bölcsességének jelei" Comenius Panorthosia c. művében: egy bibliai téma a modern tudomány alapjaiban
„ISTEN BÖLCSESSÉGÉNEK JELEI A korai zsidó és keresztyén gondolkodásban a bibliai és a platonista eszmék szintézise megszokott dolog volt — aligha lehetett újdonság Augusztinusznál. Sőt, Salamon bölcsesség könyve magába olvasztott népszerű eszméket Platón dialógusaiból. Figyeljük meg a következő szöveget Platón Timaios^kból (53a): A Kosmos születése előtt tervszerűség és mérték nélküli állapotban voltak; mikor azonban rendeződni kezdett a Mindenség, a tüzet, vizet, földet, levegőt [...], akkori természetes állapotukból először is kialakította a Formák és Számok által.16 A mértékre és számra történő utalás egyformán megtalálható Platónnál és a Bölcsesség könyvében. Augusztinusz tehát helyesen társította a kettőt. Platón azonban semmit sem mondott az elemek súlyáról — talán azért, mert az anyag súly(osság)a irracionális volt Platón számára, és éppen ezért nagyban eltér a mérték és a szám absztraktabb kategóriáitól. A súly(osság) eszméje mint az isteni teremtés kategóriája több olyan ószövetségi példából származik, amely megelőzi Platónt és Salamon bölcsesség könyvét is. Álljon itt két példa: Ezsaiás 40,12: „Ki mérte meg markával a tenger vizét, ...? Ki mérte meg vékával a föld porát, ki tette mérlegre a hegyeket, és mérlegserpenyőbe a halmokat?” Jób 28,25: „Amikor megszabta a szél erejét, és megállapította a vizek mérté két...” A „mérték” és „súly” kifejezések tehát a héber Bibliából származnak, és a „mérték” és „szám” kifejezések pedig Platóntól származnak egyértelmű átfedéssel. Intellektuálisan tehát mindenképpen igazolható az, hogy Augusztinusz szintézisre hozza a bibliai és a platóni eszmét, és a Bölcsesség 11,20-at idézi mintegy alátámasztásként. Augusztinusznak köszönhetően a Bölcsesség 11,20 a figyelem középpontjába került, és ez lett a leggyakrabban idézett bibliai szöveg a természeti világról szóló értekezésekben. Szinte minden természetfilozófus idézte, Augusztinusztól kezdve Bathi Adelard, Agrippa von Nettesheim, John Dee, Johannes Kepler, Thomas Tymme, Francis Bacon és Descartes, hogy csak néhányat nevezzünk meg közülük. Ebben a tekintetben Comenius nem volt eredeti. Egyszerűen csak egy bibliai toposz vagy ismétlődő téma közvetítésének szerepét vállalta el, és egyfajta pánszofista szintézist alkotott meg. A hagyomány Nazianzoszi Gergelytől Comeniusig De mihez kezdjünk Comeniusnak azzal a mondanivalójával, amely olyan fizikusoknak az írásaiban köszön vissza, mint Einstein és Davies. Az egyik ilyen elképzelés az volt, hogy az olyan matematikai tulajdonságok, mint súly, szám és mérték, 16 Ford. Kövendi Dénes. Platon összes művei. II. (Budapest: Magyar Filozófiai Társaság, 1943), 563. SÁROSPATAKI FÜZETEK 17
