Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kaiser, Christopher Barina: "Isten bölcsességének jelei" Comenius Panorthosia c. művében: egy bibliai téma a modern tudomány alapjaiban
Christopher Kaiser ténylegesen rányomódtak a teremtésre és az emberi értelemre — ez rendkívül fontos volt, hiszen ez azt jelentette, hogy a teremtés matematikai természete látható bárki számára, aki megfelelő képzésben részesült ahhoz, hogy láthassa azt. Ezt az elképzelést nem találjuk meg sem a Bölcsesség 11-ben, sem annak augusztinuszi értelmezésében. Ez a kettős lenyomat elképzelés megjelenik más keresztyén szövegekben, például Nazianzoszi Gergely „Második teológiai beszédjében (379-80) is: Avagy nem a [minden mozgó dolgok] Teremtője ültette az értelmet [logon] azokba mind, melynek megfelelően az univerzum mozgattatik és kormányoztatik? ... így az értelem, mely Istentől származik, mely mindenekbe beplántáltatott a kezdettől, és az első törvény bennünk, és mindenekben megtalálható, elvezet bennünket Istenhez a láthatatlan dolgokon keresztül.17 Az, ahogyan Gergely minden dologban párosítja a logoszt azzal, ami az emberi értelembe be lett plántálva, nagyon hasonlít Comeniusra, de hiányzik belőle a Bölcsesség 11,20-ra való hivatkozás. Létezhetnek egyéb olyan korai szövegek (amelyekről még nem tudok), amelyek a Bölcsesség 11,20-at a kettős lenyomat értelmében magyarázzák, ahogyan azt később Comenius is tette. Maga az elképzelés azonban elérte potenciálját a platonizmus iránti 15-17. századi keresztyén humanista megújult érdeklődéssel, éppen Comenius korát előzőén. Comenius gondolkodásához Kepler Harmonices mundi)ába.n (Világok harmóniája) kerülhetünk a legközelebb, amely 1619-ben jelent meg. Az őt sokkal megelőző Gergelyhez és az utána következő Comeniushoz hasonlóan, Kepler úgy gondolt az isteni fogalmakra, mint a geometriai fogalmakra, amelyek rányomódtak, bevésődtek a természeti világba és az emberi értelembe is, mint ami része az istenképűségnek: A geometria, mint ami időtlen időktől fogva része az isteni értelemnek, a dolgok eredetét megelőzően, lévén maga Isten, ... szolgált modellekkel Istennek a világ teremtéséhez és áthelyeztetett [vagy: beplántáltatott] az emberi természetbe az Isten képmásával egyetemben.18 Ennek a kettős lenyomatnak eredményeként az ember megbízhat abban a képességében — feltéve, hogy megfelelő képzésben részesül —, hogy felfogja a geometriai és egyéb törvényszerűségeket, amelyeket Isten plántált a természeti világba. Ez elvezet bennünket ahhoz a második különbséghez, amely Comeniusnak Panorthosia XI.16-ban tett és Augusztinusznak a Bölcsesség 11-gyel kapcsolatban 17 Oration 28.16; ET in Nicene and Post-Nicene Fathers, Second Series, 7:294b; valamint in Library of Christian Classics, 3:147. 18 Kepler, Harmonices mundi IV. 1; Gesammelte Werke, 20 vols., (szerk.) Max Caspar, W. von Dyck, et al. (Munich, 1938-88), 6:233; ET by Richard S. Westfall, “The Scientific Revolution of the Seventeenth Century: The Construction of a New World View,” in The Concept of Nature, (szerk.) John Torrance (New York, 1992), 65. 18 SÁROSPATAKI FÜZETEK
