Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kaiser, Christopher Barina: "Isten bölcsességének jelei" Comenius Panorthosia c. művében: egy bibliai téma a modern tudomány alapjaiban
Christopher Kaiser dem értelmében, teljes mértékben feltárták a tudomány ideológiai és pedagógiai alátámasztásait, illetve előrevetítették a „tudományos forradalom” olyan kivitelezőinek a munkáját, mint például Robert Boyle vagy Isaac Newton. Ezek a művek jól példázzák a későbbi fizikusnemzedékek örökölt kettős hitét, amelyre felépítették a modern tudomány „csodáját”. „Isten bölcsességének jelei” Comenius Panorthosia c. művében Ahhoz, hogy szemléltessem ezt a kétoldalú hitet, és feltárjam annak végső forrásait, Comenius Panorthosia („Vitairat az egyetemes megújulásról”) c. művére összpontosítok. A Panorthosia csak egy részét képezi Comenius magnum opusának, a De rerum humanarum emendatione consultatio catholiccKvck (Egyetemes tanácskozás az emberi állapotok megjavításáról),8 amelyet az 1640-es és ’50-es években írt, és amelyet „egész filozófiája csúcspontjának”9 is neveztek már. Bennünket különösen a Panorthosia XI. fejezete érdekel „Az új »egyetemes filozófiát« \Philosophiam Catholicam] illetően, amely az emberi értelmet a tökéletesség állapota felé vezérli”. Annak ellenére, hogy a Panorthosianak ez a része nem jelent meg kiadásban Comenius életében, az abban található eszmék tanításának és élet- tapasztalatának szerves részei, amelyeket minden kétséget kizáróan itt Sárospatakon is tanított.10 Amikor Comenius „egyetemes filozófiáról” beszél, ezen olyan alapelvek sorát érti, amely egy új, egyetemes hatókörű természetfilozófiához vezet el — egyszóval a modern tudományhoz. Comenius számára ez a kísérlet szerves része volt egy életen át tartó keresztyén vagy „egyetemes bölcsesség” (pánszofizmus) elérésének — egy olyan harmonikus, enciklopédikus rendszernek az elérése, amely magába foglalja a tudományt, politikát, etikát, csak úgy, mint a teológiát.11 A vizsgált fejezet 8. részével kezdünk. Itt azt állítja Comenius, hogy az új egyetemes filozófiának azon kell alapulnia, amit így nevez: „Isten tökéletes hármas könyve”. Ma, amikor Isten könyvéről vagy könyveiről beszélünk, általában a zsidó Tórára, a keresztyén Szentírásra, vagy a Koránra gondolunk. A modern tudomány szekularizálódása előtt azonban az európai ember a természetre és az emberi érte8. M. O. Dobbie, “Translator’s Preface” to John Amos Comenius: Panorthosia, or Universal Reform, Chapters 1-18 and 27 (Sheffield: Sheffield Academic Press, 1995), 11. A címet a következő formában adja meg Dmitrij Tschizewskij — Klaus Schaller (szerk.), Johann Amos Comenius: Ausgewahlte Werke, 3 vols (Hildesheim, 1973) műve: De emendatione rerum humanarum consultationis catholicae. 9 Dobbie, “Translator’s Preface,” 16. Ismereteink szerint Comenius az 1642-ben kiadott Via Eucisában tesz említést először Consultatioról; Dobbie, “Translator’s Preface,” 13-14. 10 Panorthosia I-X. fejezete először 1657-ben jelent meg; Dobbie, “Translator’s Preface,” 23. Új kiadás látott napvilágot Prágában 1950-ben; Dobbie, “Translator’s Prologue” to John Amos Comenius: Panorthosia, or Universal Reform, Chapters 19-26 (Sheffield: Sheffield Academic Press, 1993), 9; vö. Igor Kiss, “Johann Amos Comenius’ Vorstellungen über die Einheit Europas und der Welt,” in Informationes Theologiae Europae: Internationales ökumenisches Jahrbuch für Theologie, (szerk.) Ulrich Nembach (Frankfurt am Main: Peter Lang, 2003), 284n.8. 11 Comenius már 1630-ban megalkotja pánszofista programját, amikor első enciklopédiáján kezd el dolgozni: Janua rerum („A dolgok kapuja”), majd az 1637-ben megírt Pansophiaeprodromushnn („Bevezetés a pánszofizmusba”), mindkettőt a lengyelországi Lesznoban írta. 1641-2-ben Londonban írta meg a Via ludst („A világosság útja”), mint a keresztyén pánszofizmus és világmisszió kiáltványát. 14 SÁROSPATAKI FÜZETEK
