Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kaiser, Christopher Barina: "Isten bölcsességének jelei" Comenius Panorthosia c. művében: egy bibliai téma a modern tudomány alapjaiban

lemre is úgy gondolt, mint Isten könyveire, mivel úgy hitte, hogy mindkettőt Isten alkotta és világosította meg. Ennek megfelelően Comenius számára három isteni könyv létezett:

1) A külső, természeti világ, amelyet egyetemes eszmék irányítanak, és amely éppen ezért az értelem világosságának segítségével az emberi érzékek számára megvizsgálható.

2) Az emberi ész, amelyet az értelem belső világossága és az istentől ihletett eszmék irányítanak.

3) Az isteni kijelentés, elsősorban Isten írott Igéje olvasása révén, de az olyan belső érzések és intuíciók révén is, amelyeket Isten Lelke ad számunkra feleletként buzgó imáinkra, illetve a világ történelmében nyilvánvalóvá váló isteni ítéletek révén.12 13

Ugyanazt a kettős hitet találjuk itt (1 és 2), mint amiről Einstein és Davies is beszélt, de Comenius számára ezek egy harmadik könyvvel alkotnak keretet, a bibliaolvasás és imádkozás (3) lelki szabályát alapul véve. A nyolcadik részben azonban semmit sem találunk arról, hogyan kerül összhangba az emberi értelem és a külső, természeti világ. Egyszerűen tényként kerül megállapításra.

Fontos szem előtt tartanunk ennek a három könyvnek az eszméjét, amikor Comenius fő mondanivalójához fordulunk a 11. fejezet 16. részében — ami egy egyetemes filozófia életképességét, megvalósíthatóságát erősíti meg. Itt engem kifejezetten a bibliai hivatkozás érdekel, mivel tükröt tár elénk ahhoz, hogy visszanézzünk az Ószövetségre és annak őskeresztyén értelmezéseire, ezzel együtt Comenius néhány kortársára is. A szóban forgó szakasz így szól:

Segítséget kell keresnünk [az igazság bemutatásához] ... a világban lévő valós dolgoktól, amelyekre Isten rányomta bölcsességének jeleit (számok, súlyok és mértékek), és az emberi ész diktátumaitól, amelynek ha figyelmét nagy gonddal fordítjuk

13

a dolgokra, az képes megtalálni mindazok számait, súlyait és mértékeit...

Comenius itt három dolgot különböztet meg:

1) A külső „világban lévő valós dolgok”, amelyekre Isten számokat, súlyokat és mértékeket nyomott rá;

2) Az „emberi ész diktátumai”, amelyek képessé teszik az elmét, hogy észlelje azokat a számokat, súlyokat és mértékeket;

3) A világ és az emberi ész közötti kapcsolat „Isten bölcsességének jelein” (számok, súlyok és mértékek) keresztül, amelyeket Isten mindkettőre rányomott.

„ISTEN BÖLCSESSÉGÉNEK JELEI"

12 Panorthosia XI.8-10; angolra fordította Dobbie, 177-8. Hasonló elképzelést találunk Comenius angol nyelvű előszavában (1650), amelyet a Physicae ad lumen divinum reformatae synoposis c. művéhez írt (ET, Synopsis of Physicks: Naturall Philosophie Reformed by Divine Light, London, 1651). Itt a filozófia három összefüggő alapelve az „Elme [Bizonysága], az Értelem [Világossága] és Isten vezetése [Szentírás]”.

13 Panorthosia XI.16; angolra fordította Dobbie, 181.

Sárospataki füzetek 15