Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kaiser, Christopher Barina: "Isten bölcsességének jelei" Comenius Panorthosia c. művében: egy bibliai téma a modern tudomány alapjaiban

„ISTEN BÖLCSESSÉGÉNEK JELEI

S miért marad mindez továbbra is lebilincselő rejtély? [...] mély és sokatmondó összhangra utal az emberi elme és a természeti világ szerveződése között?4

Davies itt arra mutat rá, hogy a tudományos kutatás hitbeli meggyőződés következménye. A tudományos gondolkodás alapjainál egyfajta kettős hitet találunk. Először is a tudósnak hinnie kell, hogy a kozmosz racionálisan rendezett, azaz valamilyen matematikai törvényszerűség szerint működik. Ez hittétel, hiszen a tudomány nem tudja megmondani, honnan származik az a racionális rend vagy matematikai törvényszerűség.

Másodszor, a tudósoknak hinniük kell azt, hogy az emberi értelem ténylegesen képes felfogni ezt a rendet — az ember képes matematikai képleteket alkotni és racionális formalizációkat végrehajtani, amelyek igaznak mutatkoznak a laboratóriumban, valamint a tér-idő legtávolabbi határán is. Ez a kettős hit — racionális rend és emberi felfogóképesség — olyan témakör, amelyet végig megtalálunk a nyugati gondolkodás történetében, Comeniusnál különösképpen is.

Annak tényét, hogy hitbeli meggyőződés motiválja és tartja fenn a tudományos gondolkodást, nem Paul Davies ismerte fel elsőként. A 20. század elején Albert Einstein arra az egyértelmű felismerésre jutott, hogy munkájának alapjainál hitbeli meggyőződés nyugszik. így fogalmazta ezt meg egy 1941-ben írt tanulmányában („Tudomány és vallás”)

Tudományt csak azok hozhatnak létre, alakét teljesen átitat az igazság és a megértés utáni vágy. Ennek az érzésnek a forrása azonban a vallás szférájából fakad. Ide [a vallás szféráiba] tartozik a lehetőségben való hit, hogy a létező világra érvényes szabályok ésszerűek, és fel is foghatóak.5

Einstein itt olyan 19. századi keresztyén természettudósokra utal, mint James Clerk Maxwell.6 Mélységesen tudatában volt minden tudományos munka hit dimenziójának. Paul Davieshez és más mai filozófushoz és fizikushoz hasonlóan, Einstein egyértelműen egyfajta kettős hitbeli meggyőződést azonosít be: 1) a világot szabályok vagy törvényszerűségek irányítják; és 2) ezek a szabályszerűségek „racionálisak” abban az értelemben, hogy az emberi értelem képes azokat felfogni.7

Ha Einsteinnek és Daviesnek igaza van, akkor a modern tudomány kialakulása a tudomány lehetőségébe vetett előzetes hiten alapult. Ha ez így van, akkor erre a hitre konkrét példákat kell tudnunk találni olyan korai modern gondolkodóknál, mint Comenius. Jóllehet Comenius művei nem voltak „tudományosak” a szó mo4 Paul Davies, The Mind of God: The Sáentific Basis for a Rational World (New York: Simon & Schuster,

1992), 20. Magyar nyelven: Isten gondolatai — Egy radonális világ tudományos magyarázata. Ford. Béresi Csilla (Budapest: Vince Kiadó, 2000), 14.

5 Albert Einstein, “Science and Religion II” (1941), in: ua. Out of My Eater Years (New York: Philosophical Library, 1950), 26; valamint ua. Ideas and Opinions (London: Alvin Redman, 1954), 46.

6 Maxwell hitéről és annak Einsteinre gyakorolt hatásáról Id. Christopher B. Kaiser: Creational Theolog and

the Histoiy of Physical Sdence: The Creationist Traditionfrom Basil to Bohr (Leiden: Brill, 1997), 379-99.

7 Érdekes módon Einstein nem tartotta a kvantumelmélet új tudományát „racionálisnak” ebben az értelemben a fotonok látszólag ellentmondó tulajdonságai miatt; Id. Marcus Chown, “Einstein’s Rio Requiem,” New Sdentist 181 (6 March 2004), 50-51.

Sárospataki füzetek 13