Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sohajda Levente: Keresztyén egzisztencia mint cselekvés
Sohajda Levente merít. 103 A masszoréta szöveg tehát egy ősi hagyományra vezethető vissza.ll>4 A már tárgyalt Neh 8,6 brk és a Num 5,22 nsb összekapcsolódása a fogalmon keresztül Jepsen szemében arra enged következtetni, hogy itt az .Ámen Istene” meghatározás támogatható. A Jelenések könyvének tradíció használata több kérdést is felvet. Miért nem találjuk nyomát máshol ennek a tradíciónak az Újszövetségen belül? Feltételezhetünk-e a „jánosi” fogalomhasználatban összefüggést a dbr-logos-ámén sorban? Ha igen, milyen teológiai konzekvenciákat vonhatunk le ebből?10s 2.1. Dilemma gazdaság és etika között Kálvin, Kant - kötelező kompromisszumok? Garai László, a Szegedi Tudományegyetem gazdaságtani doktori iskolájának vezetője egyik tanulmányában106, Zsolnai László „Gazdasági döntések etikája” című doktori értekezését méltatva a különböző irányzatok között két, manapság gazdasági axiómaként kezelt, megkerülhetetlen „sarokkövet” említ:- a maga hasznát maximalizálni akaró homo öconomicus- az egyének önzéséből láthatatlan kézzel közhasznot (az erőforrások optimális elosztását) megvalósító piac Az elmúlt évtizedek során előtérbe kerültek azok az új irányzatok, melyek gazdasági törekvéseik és vizsgálódásaik középpontjába az etikai szempontokat állították. 10z Az új irányzatok, párosulva a hetvenes évek végén induló gazdaság-pszichológia első eredményeivel,108 a gazdasági „inspiráció” kutatása felé nyitottak addig ismeretlen vagy mellőzött folyamatokat, okokat és célokat előtérbe helyezve. A gazdaságpszichológia természetesen már ezt megelőzően is foglalkozott ezzel a „határterülettel”, de válaszai nem adtak feleletet a kor és a tárgy valóságos kérdéseire. A 70-es évek végéig ugyanis a következő átfogó kérdést tették fel a témával foglalkozó kutatók: „Kellően informált egyének miképpen cselekszenek, hogy a legnagyobb előnyt biztosítsák a maguk számá- ra?”l°9 A „korlátozott racionalitás” épp arra vonatkozik ezen a téren, hogy a 103 Itt hivatkozás az Aquila és Symmachus forrásra, azok összevetésére lsd. a 347.0. 104 A punktáció eligazító ebben a tekintetben. 105 Jepsen: im.348.0 a következőkkel zárja gondolatait az 'mn kapcsán: „Gott ist und hat ’mt, er handelt in ’mnh, sein Wort ist n’mn und fordert daher das h’mn.” 106 Garai, László: Gazdasági döntések etikája, tanulmány-forr.: http: / /www.matud.iif.huloasze/OQ.html 107 Új institucionális gazdaságtan, (Coase, 1988; Williamson 1996), a Law and Economy mozgalom (BouckaertDe Geest, 2000), Joseph Stiglitz információ gazdaságtana (Stiglitz, 2000,1441-1478), Hámori Balázs érzelemgazdaságtana (Hámori, 1999), valamint Adam Smith vagy Georg Wilhelm Friedrich Hegel irányzatai, melyek hatására kialakult a ma már közkedvelt játék-elmélet. Az alapelv nagyon egyszerű, minden játékos nem csak önmagára van hatással, hanem az egész játékra, s közvetve minden egyes játékosra. ",8 Herbert Simon 1978-ban gazdasági Nobel-díjat kap - „korlátozott racionalitás” - elmélet; Garai László joggal mutat rá, hogy Simon gondolata fordulópontot jelent a gazdaságetikában, hisz 1976-ban még a gazdaság definíciója egyszerűen így szólt: az ésszerű választás tudománya 109 „Szinte valamennyi gazdasági elmélet és szinte valamennyi empirikus gazdaságtani kutatás azon az eszmén alapszik, hogy az emberi viselkedés ésszerű abban az érte50 Siíriispiiliiki Fizetek
