Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella A nem vallásosak csoportjába a 15-29 évesek korosztályából 2000-ben 36%, 2004-ben 37%, 2008-ban pedig már 43% sorolta magát. Ezen belül 2004-re 5%-kal (8%-ról 13%-ra) emelkedett azoknak a száma, akik határozottan más elképzelésekkel rendelkeznek, vagyis tudatosan nem vallásosak. Ez az arány 2008-ban a 2000-es arányra csökkent vissza, ami arra enged következtetni, hogy a vallásosság csökkenése mögött nem feltétlenül határozott vallás- ellenesség, hanem inkább érdektelenség, közömbösség áll.93 Érdemes azonban megjegyezni, hogy 2004-ben az összes megkérdezett majdnem fele (46%) egyházi esküvőt is tartott, vagy szeretne tartani, és még a magukat nem vallásosnak tartók 30%-a is igennel válaszolt erre a kérdésre. Ez az igény továbbra is megvan: 2008-ban a nem vallásosak 30%-ának volt, biztos vagy valószínűleg lesz egyházi esküvője.94 Figyelemre méltó tendenciát mutat a templombajárás ismételt vizsgálata. A 15-29 éves korosztálynak előbb 7, majd 5, illetve 4%-át alkották azok, akik hetente vagy többször járnak templomba. A havonta 1-2-3 alkalommal templomba járók aránya 9%-ról 6%-ra csökkent, mely csökkenés az elmúlt négy évben megállni látszik. Ingadozik, az utóbbi négy év alatt nőtt a templomba soha nem járók aránya (2000-ben 38%, 2004-ben 27%, 2008-ban 42%).95 A vallásos önbesorolás a fiatalok számára viszonylag egyértelmű. A vallásosság tartalma azonban, ahogyan az az EVS 1999-es felméréséből kiderül, már nem ennyire az. Általános európai jelenség, hogy a magukat vallásosnak mondók gondolatvilágában jól megférnek egymás mellett a hagyományos keresztyén tanítás elemei az alternatív hittartalmakkal, reinkarnációval, szerencsebefolyásoló tárgyakkal, technikákkal, stb. A magukat nem vallásosnak mondók azonban jobbára csak a hagyományos egyháziasságot utasítják el, de nem nevezhetők ateistának, mivel valamiféle természetfeletti létezésében hisznek. A magyar fiatalok azonban Tomka elemzése szerint két dologban is eltérnek a többi hét vizsgált ország hasonló korosztályától. Egyfelől a magyar fiatalok körében az átlagoshoz képest kétszer akkora a személyes istenben hívők aránya, másfelől pedig a nemhívők körébe tartozó fiatalok nagyobb arányban utasítják el, hogy bármiféle felsőbb hatalom létezik, mint kortársaik. Az összehasonlítás ellenére mégis megállapítható, hogy a vallási fogalmak és a természetfelettiről alkotott fogalmak határai elmosódnak. Egyéni törekvések szintjén megjelenik az igény, de ez nem kapcsolódik átfogó társadalmikulturális rendszerhez, ezért állapítja meg Tomka, hogy „A jövő több irányba fiatalok körében. Ez az eltérés 2004-re minimálissá vált, különbségek csupán az egyházias vallásosság csoportjában mérhetőek. Rosta G.: „A magyarországi vallási változás...”, 300-301. 93 Ifjúság 2008 - Gyorsjelentés. 123-124. 94 IJjúság 2004 - Gyorsjelentés. 101-102; IJjúság 2008 - Gyorsjelentés. 127. 95 IJjúság 2004 - Gyorsjelentés. 101; Ifjúság 2008 - Gyorsjelentés. 126. A templomba járási szokások változása nem feltétlenül jelent azonos tendenciákat a vallásos hitnek tulajdonított fontosság terén, ugyanis például a vallásos hitet 12% tartotta általában fontosnak, 12% pedig saját életében is fontosnak a 2000-es felmérés szerint. Ugyanez 20% és 15% volt 2004-ben. Ifjúság 2004 - Gyorsjelentés. Ua. 100-102. (A 2008-as felmérés nem végzett ilyen szempontú értékvizsgálatot.) 160 .Váropliiki Fiizidek
