Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén nyitott. A jelen helyzetnek bármely alternatíva felé történő elmozdítása azonban jelentős kultúrateremtő erőfeszítést követel”.1)6 A témáról átfogó tanulmányt készített Tomka: tizenegy nagyobb reprezentatív és részben nemzetközi kutatás felhasználásával vizsgálta az ifjúsági vallásosságot az 1974 és 2005 közötti időszakban.«7 Ennek alapvető megállapításait érdemes legalább kivonatos módon ismertetni, hiszen jelentősen árnyalják a jelenlegi vallásszociológiai képet. A fiatalok mintegy negyede vallástalan családban nevelkedik, majdnem fele pedig a keresztelésen kívül semmilyen vallási nevelésben nem részesült.«8 1987 és 2005 között növekedett azoknak a száma, akik valamennyi hittant tanultak, a 15-19 évesek körében azonban jelentősen magasabb ez a szám, mint a 25-29 évesek között. A legfiatalabb vizsgált korcsoport harmada az általános iskolában szinte végig tanult hittant.«« Hasonló eredményeket kaptak az elsőáldozók és konfirmálók arányát vizsgálva. 1998-ig csökken a részvétel, 2005-re azonban az elsőáldozók és konfirmáltak aránya már jelentősen magasabb, mint két évtizeddel korábban. Ahogyan a hitoktatásban kialakult a résztvevők és részt nem vevők fele-fele aránya (tehát egyfajta polarizáltság), úgy ezen a területen is ez a tendencia mutatkozik. A templomba járás tekintetében a gyermekkorban nagyjából három egyforma csoport alkotható a rendszeres és alkalmi templomba járókra, valamint a templomba nem járókra. A templomba járók aránya a legfiatalabb ifjúsági csoportban emelkedett leginkább. Budapesten magasabb ez a szint, mint vidéken, de leginkább a vidéki városokban növekedett, mégpedig a korábbi értékek kétszeresére. Ugyanígy növekedett azoknak a száma, akik legalább hetente egyszer imádkoznak.100 Nőt a fiatalok vallási tudása is: ez igaz egy-egy konkrét kérdésben, és a vallási ismeretanyag egésze tekintetében is. Az ismeretanyag vizsgálatából azonban kiderül, hogy bár erősödik az ifjúság minden korcsoportjában az egyházias vallásosság, még inkább terjed az ettől független vallási tartalmakat kínáló ezoterizmus.101 VIII. Felekezetek A korábban jellemzett vallásossággal kapcsolatos kutatások általában szóltak a történelmi keresztyén egyházakról, újabb vallási tendenciákról, val«6 Tomka M.: „Az ifjúság változó vallása”, in: Tomka M. (szerk.), i.m. 262-267. Az Ifjúság 2008-ban a két megelőző' kutatáshoz képest újdonságként szerepel a különböző hittartalmak mérése. Ebből az derül ki, hogy leggyakoribb az istenhit (50%), az ezt követő leggyakrabban vallott hitek között találunk keresztyén és ezoterikus gyökerűeket is: a telepátiában 38%, a mennyországban 36%, a horoszkópokban 35% és a halál utáni életben 33% hisz. Ifjúság 2008 - Gyorsjelentés. 128-129. 97 Tomka M.: ,Az ifjúsági vallásosság három évtizede”, 268-286. 98 Az Ifjúság 2000 és 2008 kutatások a következő arányokat mutatják: 37-ről 35%-ra csökkent az otthon vallásos neveltetésben részülők aránya, ill. 55-ről 62%-ra nőtt az otthon vallásos neveltetésben nem részesülők aránya. 9-ről 22%-ra nőtt a meg nem kereszteltek aránya. 19-ről 15%-ra csökkent a reformátusnak megkereszteltek aránya. Ifjúság 2008 - Gyorsjelentés. 124-125. 99 Ua. 270-271. 100 Ua. 272-276. 101 Ua. 277-282. Námpalaki fiizelek 161
