Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén között még nagyobb eltolódást mér, a nők aránya ugyanis 67%, míg a férfiaké 32%. A maga módján vallásos kategóriában is hasonló az arány, bár a különbség itt kisebb. Egyéb vallással kapcsolatos jellemzó'k esetében is különbséget találunk a két nem között: a nők jóval nagyobb arányban vesznek részt egyházi szertartásokon, mint a férfiak, az Istenben teljesen megbízók többsége nő, a benne egyáltalán nem bízók között pedig a férfiak vannak többen.?’ ISSP 1991 és 2008 összevetése alapján Gérecz értékelése79 80 további részletekkel is szolgál a vallásosság jellemzőinek nemi megoszlásáról. Megállapítja például, hogy a sosem hívők aránya a férfiak körében a rendszerváltás óta is csak növekedett (26%-ról 33%-ra), amíg a nők körében ez nem jellemző (stabilan 15% körüli). VI.3. Iskolázottság szerinti megoszlás A korösszetételtől nem független az iskolai végzettség, hiszen általában igaz, hogy minél idősebb egy vizsgált csoport, annál alacsonyabb az iskolai végzettsége. A Tárki Omnibusz 2003 felmérés azonban az egyházias csoportok körében mégsem ezt méri: a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve ugyanis az egyházias mag áll az élen, megelőzve a fiatalabb, maga módján egyháziasak csoportját.81 A Tárki Omnibusz 2006-os adatai alapján az iskolai végzettség és a vallásosság között mérhető összefüggés található. Az egyházhoz kötődő vallásosaknak közel a fele nyolc osztályt vagy annál kevesebbet végzett, éppen ezért csak a másik 50%-ot alkotják a szakmunkások, érettségizettek és diplomások. A maga módján vallásos kategóriában ellenben a legalacsonyabb végzettségűek a szakmunkás és az érettségizett csoportokhoz hasonló arányban fordulnak elő. Vallásgyakorlás tekintetében (templombajárás) a nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek kiugróan magas mintaátlaga mellett meglepő módon 'a diplomásoké is kiemelkedő. Az iskolai végzettség emelkedésével azonban enyhén csökken az Istenben bízás mértéke, vagyis az alacsonyabb végzettségűek bíznak benne inkább.82 * Az ISSP 1991 és 2008 összevetése alapján Gérecz83 szerint nincs jelentősebb változás az iskolázatlanok és diplomások körében a sosem hívők alacsony aránya , és a mindig is hívők magas aránya tekintetében. Ugyanez nem mondható el a szakmunkás végzettséggel és érettségivel rendelkezőkről. Érdekes, hogy az 1991-es felmérésben az iskolai végzettséggel együtt növekedett a hitüket elhagyók, vallástalanodók száma, 2008-ban azonban ilyen összefüggés már nem tapasztalható. A Tárki Omnibusz 2003 adatai alapján Hegedűs egyfajta „elitesedési” folyamatot vél felfedezni a fiatalabb egyháziasan vallásosok csoportjában: a 40 79 Barna Zs. i.m. 124-126. Barna Zsófia a Szántó János-féle 4 vallási dimenzió közül három mentén vizsgálja, hogy milyen hatással vannak azokra az egyes háttérváltozók: 1) vallásos identifikáció, 2) intézményes vallási aktivitás és 3) Istenhit. Nem vizsgálja a személyes vallási aktivitást. Vö.: Szántó J. i.m. 80 Gérecz B. I. i.m. 81 Hegedűs R. i.m. 292. 82 Barna Zs. i.m. 124-126. 83 Gérecz B. I. i.m. 157
