Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella éves és az alatti korosztályokban egyrészt egyértelműen jóval átlag fölötti a magas végzettségűek aránya, másrészt átlag alatti az alacsony végzettségűek aránya. A 30 évesnél fiatalabbak körében az alacsony végzettségűek aránya pedig már jelentősen átlag alatti.84 85 VI.4. Az egyes településtípusokon élők vallási adatai A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint a magyar népesség 64%-a városban él. Ebből több mint 17% Budapesten, 20% megyei jogú, 27% pedig egyéb városban. Ehhez képest a katolikus egyházhoz tartozók közel 70%-a él községekben, de a reformátusok és az evangélikusok körében is 4, illetve 3%- kal magasabb a községi népesség aránya az országos átlagnál. Az izraeliták közel háromnegyede Budapesten él, körükben a községi népesség aránya nem éri el a 7%-ot. A községekben élők általában szívesebben vallják magukat egyházhoz tartozónak. Az egyházhoz nem tartozóknak csak kevesebb mint 20%-a, míg a választ nem adóknak csak 25%-a tartozik közéjük. Az egyházhoz nem tartozók, illetve a feleletet nem adók jó része Budapesten él.®s A népszámlálás adataiból az is megállapítható, hogy ez előbbi különbség nem véletlen, hiszen a kisebb településtől a nagyobb felé haladva csökken a vallásosság mértéke. A kérdésre válaszolók közül a községekben élők 8%-a nem tartozik egyetlen fele- kezethez sem, a kisebb városokban élők 16%-a, míg a budapestiek és megye- székhelyeken lakók 20%-a nem tartozik egyházhoz.86 A Tárki Omnibusz 2003 adataiból is kiolvasható, hogy a falusiak minden korosztályban többen vannak az egyháziasan vallásosok körében.87 A Tárki Omnibusz 2006 alapján az is megállapítható, hogy ha a településtípusokat és a vallásgyakorlás intenzitását vetjük össze, az előzőekhez képest meglepő eredményt kapunk, mert bár elvárható módon a községekben élők között vannak legtöbben a rendszeres vallásgyakorlók, őket a budapestiek követik. Az Istenben bízók arányára ugyanez a sorrend jellemző.88 VI.5. Anyagi helyzet Az anyagi helyzet vizsgálata napjainkban kissé nehézkes. A felmérést végző nem adóhatóság, nem is lenne célravezető az emberek pénztárcájába te- kintgetnie, banki helyzetét kutatnia. Éppen ezért gyakori mérési módszer, hogy a háztartásban előforduló, státuszjelzőnek is tekinthető tárgyakra kérdeznek rá, ami egykor még jól mutatta a kérdezett anyagi helyzetét (pl. a televízió évtizedekkel ezelőtt), ma azonban már nem oly megbízható, mivel a folyton változó, értéktelenedő tárgyak, és a könnyen elérhető hitelek világában élünk. Valamennyi információ azonban mégis nyerhető általa, így pl. a Tárki Omnibusz 2003 arra kérdezett rá, hogy az illető hány dologgal rendelkezik egy 14 tételes listáról. Az adatok összesítéséből kiderül, hogy az egyháziasan vallá84 Hegedűs R. i.m. 288. Hegedűs tanulmánya többek között arra az izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy vajon elit csoporttá válik-e az egyháziasan vallásosak köre, s ha igen, ennek milyen további következményei lehetnek. 85 Népszámlálás 2001. KSH. 5. kötet: Vallás,felekezet. uo. 86 Kapitány G. - Lakatos M. i.m. 37. 87 Hegedűs R. i.m. 290. 88 Barna Zs. i.m. 125-126.
