Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella téssel szemben megállapítja, hogy bár az elmúlt két évezredben Európában a keresztyénség a társadalmi rend hordozójává vált, és ilyen minőségében valóban visszaszorult, „a keresztyénségnek nem az a fő hivatása, hogy a társadalomnak struktúrát adjon. A keresztény kultúrára épülő társadalmi berendezkedés hanyatlása, az elkötelezett vallásosság kisebbségbe kerülése új helyzet, aminek negatívumait és pozitívumait a jövő dönti majd el: miután láthatóvá válik, hogy milyen egyéb szerepre képes a keresztény közösség”.s8 Amennyiben azonban a keresztyénség kultúrát meghatározó és társadalmi strukturáló szerepét nézzük, nem szabad elfelejtenünk, hogy a modernizációs elméletek javarészt a nyugat-európai folyamatok leírására törekszenek, és figyelmen kívül hagyják Kelet-Európa sajátos történelmi helyzetét.8« Minimálisan is figyelembe kell ugyanis venni az 1949 és 1989 közötti történelmi, társadalmi, ideológiai cezúrát, amely lehetetlenné teszi, hogy a 20. és 21. századi változásokat töretlen folyamatként értelmezzük. Ha mégis összehasonlítjuk a magyarországi elvallástalanodást egyéb országok folyamataival, akkor három részletet kell kiemelnünk Tomka szerint.* 59 60 1. A magyarországi elvallástalanodás gyorsabban jelentkezett, mint Nyu- gat-Európában vagy mint több más volt szocialista országban, ez a folyamat az elmúlt két évtizedben megállt, a fiatalok körében pedig kis mértékben ugyan, de mérhetően a vallási éledés jelei mutatkoznak. 2. A vallási szocializáció meggyengült, csökkent a családi gyökerezettsége és hagyományozottsága is. A vallási éledés inkább fiatal felnőttkori érdeklődés vagy megtérés eredménye. Míg Kelet- és Közép-Kelet- Európára inkább a felnőttkori megtérések nagyobb aránya jellemző, addig Nyugaton ugyanezeket a korosztályokat inkább a vallásvesztés jellemzi. 3. Az egyház társadalmi szerepének, ill. a keresztyénség kulturális képviseletének és közvetítésének meggyengülése a vallási fogalmak elmosódását eredményezi. Ennek egyik következménye a vallási irracionalitás, rendszertelenség és szubjektív önkény terjedése. Tomka ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy amíg a vallásosság közvetítő rendszere tendenciózusan gyengül, addig a vallásosság társadalmi elterjedtsége előbb gyengült, majd ez a gyengülés megállt, sőt kisebb erősödés is tapasztalható főként a fiatalok és fiatal felnőttek körében. Ez egyfelől generációs ellentétben mutatkozik meg, másfelől magával vonja a vallási erősödés eredetének kérdését a közvetítő rendszerek folyamatos gyengülésének fényében.61 A korábbi korokhoz képest, amelyek átfogó keretet és szemléletet nyújtottak változatlan és változtathatatlannak tűnő formában az egyéneknek, a modern kor alapvető jellemzője, hogy az egyén nem átveszi a társadalmi elvárás® Tomka Miklós: „Az ifjúság változó vallása - nemzetközi összehasonlításban”, in: Tomka M. (szerk.). i.m. 252-253. 59 Hegedűs azt is kimondja, semmiképpen sem bizonyított a modernizáltság és a szeku- larizáltság általában vett összefüggése Magyarországra vonatkozóan. Hegedűs R. i.m. 284. 60 Tomka Miklós: „Az ifjúság változó vallása...”, 255. 61 Ua. 259.
