Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében

A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén

sokat és megfelel azoknak, hanem az a készsége a legfontosabb, hogy észrevegye az újabb és változó elvárásokat, és képes legyen ezekhez igazodni. Az alkalmazkodás válik tehát meghatározóvá, nem az állandóhoz való ragaszkodás. Ez a folytonos kikényszerített alkalmazkodás az értékeket, erkölcsöt és vallásosságot is érinti. Ez elviekben magába foglalja a vallásra találás lehetőségét is, jóllehet ennek ellenkezője sokkal jellemzőbb a gyakorlatban.62 * * * Ugyanígy a vallás szabad választásával és a vallások közötti szabad választással lehetővé válik, hogy az egyéni meggyőződés szintjén a legkülönfélébb dolgok keveredjenek, feszítve ezzel a vallásosság szociológiai szempontból egyébként is nehezen meghatározható definícióját.^

VI. Rétegződés

Az 1970-es és ’80-as években a kelet-európai szocialista államokban a szakmai előrejutás és társadalmi emelkedés a párttagsághoz kötődött, a párttagoktól pedig elvárták a vallástalanságot. Az ideológiai hozzáállás alkalmas- sági kritériumként szerepelt a felsőoktatásba bekerülésnél, vezetői munkakörben stb. Éppen ezért a vallásosság elsősorban az alacsony státuszú emberek körében: az alacsonyabb műveltségűek, kisjövedelműek, falun élők, hátrányos helyzetűek között maradt jellemző.6"! Ez az 1990-es évekre is igaz volt, olyany- nyira, hogy a városban élő fiatal és középkorú felnőttek között a vallásukat elkötelezetten gyakorló hívek 5-6 százaléknyi kisebbségben voltak.6s

Az ISSP 1998, a RAMP 1998 és az Aufbruch 1998 felmérései egyaránt megállapítják a vallásosság életkori struktúrájában érvényesülő változásokat. A 60 évesnél idősebbek között a társadalom alsó rétegei a legnagyobb arányban vallásosak, az iskolai végzettség emelkedésével a vallásos emberek aránya csökken. A 40 és 59 évesek csoportjában szintén az alacsony végzettségű és társadalmi státuszú emberek vallásosak legnagyobb arányban. Legkevésbé vallásosak a középfokú végzettségűek, szakmunkások, érettségizettek, munkások és nem diplomás irodai dolgozók. Náluk még a diplomások körében is magasabb a vallásosak aránya. A 40 évnél fiatalabb felnőttek között szintén a középfokú végzettségűek legkevésbé vallásosak, a diplomások között azonban jelentősen több a vallásosak aránya, közöttük a vallásosság csökkenése kis mértékű. A diplomás rétegben a fiatal felnőttek nagyobb arányban vallásosak, mint a középkorúak.66

Az EVS 1999 a magukat vallásosnak mondók korcsoportonkénti arányát rögzíti, ezekkel az adatokkal lép be a magyar társadalom a 21. századba: az

62 Vö.: Nyugat-, ill. Közép-Kelet-Európa, Kelet-Európa különbségét e tekintetben: Tomka 2. pont. Az ISSP 1998 vizsgálatai alapján a nyugat-európai tendenciákkal ellentétben Kelet-Európábán, így Magyarországon is a vallásossá válás jellemzó'bbé vált, és ezzel együtt megváltozott a vallásosság társadalmi bázisa és összetétele. A vallásos rétegen belül megnő a fiatalok, fiatal felnőttek és családok aránya. Tomka M.: „Vallás a pluralizálódó társadalomban”, 75-76.

63 Tomka M.: „Az ifjúság változó vallása, 260-263.

64 Tomka M.: „Vallás a pluralizálódó társadalomban”, 74.

6s Tomka M.: „Vallásosság az állami vallásellenességet követően”, 54-55.

66 Ua. 55-57153