Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén tások főként annak hátterét és körülményeit vizsgálták, hogy miért szakadnak el egyre inkább az egyének a hagyományos vallásosságtól.1^ Az ISSP-ban magyar részről a TÁRKI vesz részt, sajtóközleményben már megjelent a 2008-as felmérés rövid értékelése.26 A Standard Eurobarometer (Közvéleménykutatás az EU-ban) az Európai Bizottság által 1973-ban létrehozott közvéleménykutatási program. Az évente kétszer elvégzett felmérések néhány kivételtől eltekintve tagországonként 1000 fővel készített személyes interjún alapszanak. A felmérések eredményeit összevont, illetve nemzeti jelentések formájában teszik közzé. A valláshoz való viszony vizsgálata pusztán egyetlen szempont a sok közül, a kérdések pedig évről évre változnak.2? A Standard Eurobarometert kiegészítik tematikus tanulmányok, (Special Eurobarometer), melyek egyike többek között az európai vallásosság kérdésével is foglalkozott.28 III. Vallásosság típusai - értelmezési és besorolási kísérletek A vallásosság kérdéseinek és dimenzióinak vizsgálatakor alapvetően meghatározó, hogy a felmérés mit tekint vallásosságnak, illetve hogyan differenciálja a válaszokat. A kérdések feltevését ugyanis már önmagában meghatározza a kérdező(k) prekoncepciója a vallás értelmezését, definiálhatóságát és/vagy definícióját tekintve. Ezek alapján Tomka már a hetvenes években három csoportba sorolja a vallásosság mérésének kezdeti lépéseit. Az első csoportba az önbesoroláson alapuló mérések tartoznak, amelynek hátránya, hogy nem adható pontos válasz arra a kérdésre, mit tekint a válaszadó vallásosságnak, illetve véleményét milyen elvárások mentén fogalmazza meg. A második csoportba tartozó felmérések feltételezik az egyház és a vallásosság azonosságát, a vallásosság mértéke tehát ebben az esetben az egyházzal való azonosulás. Ez a felmérési mód könnyen elemezhető változókat eredményez, viszont az intézményektől eltávolodó vallásosságot vallástalanságnak tekinti. A harmadik csoport a vallásosságot a hittel azonosítja, bizonytalan vizekre evezve ezáltal, hiszen így definiálnia kell a hitet, és nem méri a vallásosság egyéb területeit.2« 25 Uo. 26Gérecz Balázs Imre:,Átalakuló vallásosság”, Forrás: TÁRKI. http://vmw.tarki.hU/hu/news/2009/kitekint/20090410.html#t0p; (Megtekintés ideje: 2009.04.22.); Ua: „Vallásosság - generációs metszetben”, Forrás: TÁRKI. http://www.tarki.hU/hu/news/2009/kitekint/20090417.html#top (Megtekintés ideje: 2009.04.22.) 27 http://ec.europa.eu/public_opinion/standard_en.htm (Megtekintés ideje: 2009.04.24.) 28 Social Values, Science and Technology - Special Eurobarometer 225. European Commission, 2005. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_en.htm (Megtekintés ideje: 2009.04.24.) 2« A vallásosság dimenzióiról Id. bó'vebben Rosta Gergely: ,A vallásosság dimenziói és típusai”, in: A hitről. Bánlaky Éva, Karczub Gyula (szerk.). Budapest, Faludi Ferenc Akadémia, 2000. 95-106. Rosta ismertetéséből ugyanakkor kimarad a Szántó János által alkalmazott négy dimenzió: vallásos identifikáció (mennyire tartja magát vallásosnak), intézményes vallási aktivitás (templomba, istentiszteletre járás), személyes Siiros|ialiiki telek 145
