Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella (például pokolban, mennyben, lélekvándorlásban való hit), a vallásnak a kérdezett életében betöltött fontosságára.20 Ez lehetővé teszi a vallásosság árnyalt megközelítését, sőt áttételesen fölveti a vallásosság értelmezésének definíciós problémáit is. Az Aufbruch/New Departures kutatás tíz kelet-közép-európai volt szocialista ország vallási és egyházi változásait, a keresztyén egyházaknak a kommunizmus előtti és utáni társadalmi helyzetét elemezte. Első lépésként I997~9b folyamán egy országonkénti kérdőíves, illetve interjú jellegű adatfelvétel készült. Tíz évvel később, 2007-ben még több ország bevonásával folytatódott a kutatás, melynek egyik fő kérdése az volt, hogy az egyházias vallásosság csökkenése jellemzi-e az adott országot, illetve régiót vagy sem. A minta valamennyi ország esetében a 18 éven felüli népességet reprezentálja. A cél az úgynevezett komplex vallásossági mutató meghatározása volt. E mutató definiálásával és alkalmazásával a kutatók elsődleges szándéka az volt, hogy a vallásosság mérésére szolgáló korábbi indikátoroknál árnyaltabb, összetettebb mércét használjanak.21 Az „Aufbruch” kutatáshoz kapcsolódik a Szegedi Egyetem által koordinált REVACERN (Religions and Values - Central and Eastern European Research Network) projekt, melynek célja az, hogy megteremtse az érték- és valláskutatás kelet- és közép-európai keretét egy megfelelő kutatói hálózat létrehozásával. A 2007-2009 között zajló multidiszciplináris kutatásban az intézményi, kulturális és politikai dimenziókra helyeződik a hangsúly. Vizsgálták az értékrend és vallás szerepét az oktatásban, a vallás és nemzeti-etnikai identitás viszonyát, a vallás és a civil szervezetek szociális tevékenységei között fennálló összefüggéseket. Kutatták még többek között az új vallási jelenségeket, de a vallási megújulás és vallási ortodoxia kérdéseit is.22 1997/99-ben a Religious and Moral Pluralism (RAMP) kutatásait is lefolytatták hazánkban. Az erkölcsi és vallási fejlődéssel kapcsolatos hipotézisekben a kutatás a Kohlberg-féle erkölcsi fejlődéselméletre támaszkodott.^ A felmérés az akkori vallásos gyakorlatra és hitre vonatkozóan megállapította, hogy a hazai lakosság körében létezik egy igen széles „kulturálisan vallásos” réteg, amelynek hite bizonytalan, ritka a vallásgyakorlata, és az általa vallott nézetek a vallásos elemek szabad összeválogatásából állnak.2« Az International Social Survey Programme (ISSP) olyan nemzetközi összefogás, amely arra törekszik, hogy a vizsgált országokban egységes kutatásokat végezzenek. Minden évben különböző témákban készítenek felmérést: 1991-ben, 1998-ban és 2008-ban a vallás témában folyt a kutatás. Az újabb felmérések mindig a korábbi részleges megismétléséből állnak. A kuta20 MTA-PTI Szakmai beszámoló, 32.; Földvári Mónika, ,A vallásosság és típusai a mai magyar társadalom generációiban”, Szociológiai Szemle 2003/4: 21. 21 Máté-Tóth András - Sarnyai Csaba Máté: „Egyházak a rendszerváltó Kelet-Közép- Európában - Egy nemzetközi vizsgálat tapasztalatai, különös tekintettel Magyarországra, Szlovákiára és Ukrajnára”, in: Felekezetek, egyházpolitika, identitás. Balogh Margit (szerk.). Budapest, Kossuth, 2008. 355-356. 22 MTA-PTI Szakmai beszámoló, 32.; hivatalos honlap: www.revacern.eu 23 W. A. Arts, L. Halman: i.m. 8. MTA-PTI Szakmai beszámoló, 32.
