Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén A felmérések sajátos csoportját alkotják az ifjúságkutatások, melyek jelentősége nem csupán abban áll, hogy a társadalom egy szeletét vizsgálja közelebbről, hanem a jövőbe is mutat, prognosztikus jellege erős. Az első ilyen felmérést r987-ben készítette a KISZ Ifjúság- és Közvéleménykutató Csoportja, itt a megkérdezettek a 14-29 éves korosztályt reprezentálták egy 995 fős mintával. Ugyanerre a célcsoportra irányult az Ifjúság 2000, Ifjúság 2004 és Ifjúság 2008 nagymintás ifjúságkutatás, amely mindhárom alkalommal 8-8000 fiatal bevonásával készült 15-29 évesek körében, és sok más kérdés között a vallásosságot is kutatta. 2005-ben Tomka Miklós az 1987-es felmérés kulcskérdéseit megismételve folytatott további kutatásokat.* 16 * Ezekből a felmérésekből a kutatók képet alkothattak a hazai ifjúság hitéről, vallásgyakorlási szokásairól, és megvizsgálhatták, hogy a magyar fiatalság milyen módon és mértékben szekularizált. II.2. Magyar vonatkozású nemzetközi kutatások A magyarországi vallásszociológiai kép szempontjából nem csak azok a kutatások fontosak, amelyek Magyarországon indultak és mentek végbe, hanem több olyan nemzetközi kutatás részeként is mérték a magyar lakosságot, melyek egyfelől összehasonlítási lehetőségeket, támpontokat jelentenek a többi európai országhoz képest, másfelől pedig sajátos kérdésfelvetéseikkel, feltevéseikkel árnyalják a magyarországi helyzetképet. Külön értékessé teszi ezeket a felméréseket azok ismételt adatfelvétele. A European Values Survey (EVS, Európai Értékrend Vizsgálat) például négy‘7 alkalommal került lekérdezésre: 1981-ben, 1991-ben, 1999/2000- ben és 2008-ban. A negyedik forduló kiértékelése és az eredmények publikálása 2009-2010-ben kerülnek először a nyilvánosság elé.18 * A kutatás célja az európai társadalmi intézmények és uralkodó életformák mögött húzódó társadalmi értékek (ezen belül a keresztyénség, ennek hiányában más szellemi áramlatok) feltárása volt.1? A kérdőívek vallásosságra vonatkozó részei rákérdeztek többek között a felekezethez tartozásra, a vallási neveltetetésre, az egyházi szertartások látogatásának gyakoriságára, a saját egyházról és annak nézeteiről alkotott véleményre, az istenhitre, a különböző hittartalmakra most már nem vagyok az”; „Sosem voltam vallásos, hívő ember, ma sem vagyok az”; „egyéb”. ‘5 Forrás: TÁRKI - Társadalomkutatás - Háztartás Monitor http://www.tarki.hu/hu/research/hm/index.html (Megtekintés időpontja: 2009.04.22) 16 Tomka Miklós: „Az ifjúsági vallásosság három évtizede”, in: Vallás és társadalom Magyarországon. Tomka Miidós (szerk.). Budapest-Piliscsaba, Loisir Kft. 2006. 270. 17 MTA-PTI Szakmai beszámoló, 32. Az EVS hivatalos honlapja ugyanakkor nem emliti Magyarországot az első hullám résztvevő országai között: (http://www.europeanvaluesstudy.eu/evs/surveys/survey- 1981/participatingcountries/; megtekintés ideje: 2009.07.28.) 18 http://www.europeanvaluesstudy.eu/evs/surveys/survey-2008/wheretogetthedata/ (Megtekintés ideje: 2009.07.28.) >9 Wilhelmus Antonius Arts, Loek Halman (szerk.): European values at the turn of the millennium. BRILL, 2004.10.
