Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - J. D. G. Dunn: Mi az Újszövetség teológiája?
Mi az Újszövetség teológiája? Az újszövetségi teológia mint egy teológia vagy több teológia kérdéskörét tehát nem hagyhatjuk figyelmen kívül, vagy nem tehetjük félre, ellenkezőleg, szerepelnie kell minden újszövetségi teológiai téma között, ami felvet egy negyedik és döntő kérdést. 5. Teológia vagy teologizálás A bibliai és újszövetségi teológián belül jelentős vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy vajon a feladat pusztán történeti és leíró-e, amint azt Gabler feltételezte, és amin William Wrede valamint Heikki Räisänen is olyan élénken vitatkoztak, továbbá hogy „amit jelentett”, élesen meg kell különböztetni attól, „amit az jelent” (Stendhal). Történelmi tény, hogy a történetkritikai módszer, mely olyan alapvető fontosságú a bibliai teológia megjelenésére nézve, a tudományos kutatás mintája szerint alakult ki, a pontos megfigyelést és higgadt tárgyilagosságot idealizálva. A témában való személyes érintettséget, röviden hitet, zárójelbe kellett tenni, mert könnyen torzítja az érzékelést. Inkább a leírás, nem pedig az előírás volt napirenden, és az újszövetségi teológiát a vallás történeti szociológiája részének tekinthették. Az erre a tendenciára adott első fontos válasz, hogy fel kell ismerni: a hit maga a történeti jelenségek része, a hit, melyet Jézus küldetése, halála és feltámadása gerjeszt, hozzátartozik a vizsgálandó tényékhez.4 Az újszövetségi teológia tehát joggal definiálható az első keresztyének teológiai gondolkodásának és hitének leíró beszámolójaként.s Az igazi kérdés azonban arra irányul, hogy milyen mértékű kölcsönhatást engedhet meg az újszövetségi bibliai teológus önmaga és a szöveg között, azaz mennyire léphet kapcsolatba hite (bármilyen legyen is az) a szövegben megnyilvánuló hittel.4 5 6 4 Balla mindemellett a feladatot történeti és leíró fogalmakban vizsgálja (Challenges - Tübingen 1997). Hahn teológiáját a következő megállapítással kezdi: Az újszövetségi teológia a korai keresztyénség hitbeli bizonyságtételére koncentrál, amely minden keresztyén igehirdetés és teológia alapja. 5 Strecker abban látja feladatát, „hogy azokat a teológiai koncepciókat vizsgálja, melyeket az Újszövetség szerzői adnak meg azoknak a teológiai (egyházi) hagyományoknak az alapján, amiket átvettek”; de „az Újszövetség kritikai funkcióját” is hangsúlyozza, továbbá hogy az egyháznak ma az Újszövetség által támasztott alapvető igény és követelés szerint kell mérnie magát. 6 Morgan - „az Újszövetség teológiája nem csupán azt foglalja magában, amit az Istenről mond, hanem amit az igazság kimondásával kapcsolatban szükségesnek lát, nem pusztán a történelmi igazságot arra vonatkozóan, amit a szöveg kifejez, hanem a ma érvényes vallási igazságot is. Watson - „Jézus halálból való feltámadásának realitása életem tárgyává vált”; érvel „a bibliai szöveg történeti exegézisének szükséges volta” mellett, „mindenek felett teológiai alapokon”. Esler fel akarja használni „az Újszövetségre vonatkozó történeti kutatás eredményeit” arra, „hogy megerősítse és meggazdagítsa a keresztyének hitét, személyes tapasztalatát és identitását a jelenben” „abban a hitben, hogy az ilyen történeti vizsgálódás eredményei magukban a teológiai igazság tartópilléreiben és azok következményeiben jelennek meg, noha nem vagyok meggyőződve arról, hogy „a szentek közössége” téma előmozdítja a hermeneutikai kulcs megtalálását. Sárospataki Füziid 131
