Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére

A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére

Szabolcs vármegye

A világi elem térnyerése és erősödése az egyházvezetésben a következő évtizedekben tovább folytatódott, s végül korszakunk végén valamennyi egyházkerületben elfogadottá vált.

Magyar protestáns egyháztörténet 1780-1792-ig

I. Lotharingiai Ferenc német-római császár, a Habsburg örökös tartományok társuralkodója, Mária Terézia félje 1765 augusztusában Innsbruckban elhunyt. Ezt követően a Habsburg Birodalom élén József Benedek Ágost főherceg (a későbbi II. József) lett a Mitregent, akire nagy hatással volt a felvilágosodás eszmevilága. Bár az erős akaratú Mária Terézia nem hagyta beleavatkozni a politikába, kisebb eredményeket azért elért az udvarnál, valamint beutazta Európát. Ettől kezdve számíthattak valamivel nagyobb szabadságra a magyar protestánsok is, innentől találtak meghallgatásra küldöttségeik az udvarnál, melyeket azelőtt Bécs sokszor meg sem hallgatott79, vagy kéréseiket egyszerűen visszautasította.

79 1763-ban Patay II. Sámuel is tagja volt a tiszántúliak megbízottjaként egy Bécsbe utazó küldöttségnek. Mária Terézia nemcsak hogy nem fogadta a delegációt, de még Bécsbó'l is kiutasította őket.

113